Középiskolai felvételi 2024: a héten még lehet jelentkezni az írásbelire

Ha most jelentkeztek középfokú oktatásba, akkor erről ne feledkezzetek el.

  • Tornyos Kata

A központi írásbelire november 30-ig tudtok jelentkezni elektronikusan vagy hagyományosan, papír alapon. Ha online adjátok be a jelentkezést a felvételire, akkor az űrlapot Ügyfélkapu azonosítást követően tudjátok kitölteni, amit automatikusan továbbítanak a vizsgaszervező iskolába, papír alapon viszont nektek kell eljuttatni.

A jelentkezési lap kitöltéséhez szükség van az oktatási azonosítóra is, ami a diákigazolványon is szerepel, de szükség esetén az iskolában is megkérdezhetitek vagy a KRÉTA rendszerből is elérhető.

Fontos tudnotok, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” a középfokú iskolákba történő jelentkezést. Arra külön kell majd jelentkeznetek legkésőbb 2024. február 21-ig.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.