Középiskolai felvételi 2024: így pontozzák a matek írásbelit

November 30-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi írásbelire, amit 2024. január 20-án tartanak országszerte. Mutatjuk, hogyan pontozzák a matek feladatsort.

A központi írásbelit magyarból és matematikából kell megírnotok, ha olyan középiskolába jelentkeztek, ahol ez a felvételi követelmények között szerepel. A vizsgára november 30-ig Ügyfélkapu segítségével online vagy hagyományosan papíralapon is jelentkezhettek annál az intézménynél, ahol szeretnétek írásbelizni. Jó, ha tudjátok, nem kell feltétlen abban az iskolában megírnotok a központi feladatsort, ahova majd később jelentkezni szeretnétek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Számológépet nem lehet használni

A matematika feladatsorra is összesen 45 percetek van. Fontos, hogy csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon dolgozhattok.

A rajzokat ceruzával készíthetitek el, de minden más feladatnál kék vagy fekete színű nem halványuló, nem radírozható golyóstollal kell dolgoznotok. Vonalzót, körzőt, szögmérőt használhattok a rajzok, ábrák elkészítéséhez, ezeken kívül minden más segédeszköz, például a számológép is tiltott.

A középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden évben gyakorló pedagógusok állítják össze a Nemzeti alaptanterv alapján, és nem részesítik előnyben semelyik tankönyvcsalád anyagát sem. Ráadásul, mivel az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, ezért a vizsga a korábbi évek tudásanyagára épül.

Ugyanakkor a matek feladatsor a magyarhoz hasonlóan nemcsak a tananyagot kéri számon, hanem kompetenciákat is mér. A feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükségetek lesz:

  • kreativitásra
  • logikai biztonságra
  • szabálykövetésre
  • koncentrációra.

A pontozás során azt is nézik, hogy az életkorotoknak megfelelően le tudjátok-e vezetni írásban rendezett, olvasható és követhető formában a megoldást.

Részpontokat is lehet kapni

A matek írásbeli évfolyamtól függetlenül 10 feladatból áll, amelynek nagyobb része 3,4 vagy 5 pontos. Általában egy-egy pont jár minden részkérdésre adott helyes válaszra.

Vannak olyan feladatrészek, amik egymásra épülnek, ezért egy rossz számolással egyszerre több pontot is veszthettek, ugyanakkor egy-egy bonyolult feladatnál a részeredményekért is járhat pont, ezért érdemes minden számolást a feladatlap hátulján vagy a pótlapon is kifejteni.

Ha esetleg ellenőrzés során észrevettétek, hogy valamit elszámoltatok, akkor húzzátok át, és a jó választ egyértelműen jelöljétek.

A matek írásbelin évfolyamtól függetlenül mindig vannak olyan feladatok, amik azt mérik fel, hogy mennyire ismeritek:

  • az alapvető matematikai műveleteket
  • a mértékegységek átváltásait
  • a geometriai fogalmakat
  • sorozatokat, logikai műveleteket

és hogyan tudjátok megoldani a szöveges feladatokat.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladattípusok belső arányai idén sem változnak alapvetően, ezért a korábbi évek feladatsorait érdemes alaposan átnéznetek, vagy akár többször is kitöltenetek, hogy végül magas pontszámot érjetek el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.