Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk, mit kell tenni, ha a negyedikes vagy a hatodikos diák az utolsó pillanatban úgy dönt, mégis maradna a jelenlegi iskolájában.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a központi írásbeli megírása nem egyezik meg a középiskolai jelentkezéssel. A központi írásbelire november 15. és november 30. között lehet jelentkezni. A központí írásbelit 2024. január 20-án írják évfolyamtól függetlenül a diákok, amelynek eredménye február 9-én derül ki.
A kiválasztott középiskolába azonban csak február 21-én továbbítják az általános iskolák a nyolcadikosok jelentkezési lapjait. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését, beadását egyénileg is intézhetik. Az ő esetükben, ha például rosszul sikerült az írásbeli vagy a gyerek meggondolta magát, semmilyen következménye nincsen, ha nem adja be a jelentkezést, és inkább a jelenlegi iskolájában marad.
A központi írásbelire így tudtok jelentkezni:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.