Hányan jelentkeztek idén a természettudományos alapszakokra?

Az idei felvételin is a biológia, matematika és kémia a legnépszerűbbek a természettudományos képzésre jelentkezők között.

  • Tornyos Kata

Idén összesen 4679-en jelölték meg a jelentkezési lapon valamelyik természettudományos szakot, közülük 4500-an állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni szeptembertől.

Hányan felvételiznek idén természettudományos alapszakra?

  • biológia (összes jelentkező: 1457, elsőhelyes jelentkező: 580)
  • matematika (összes jelentkező: 573, elsőhelyes jelentkező: 252)
  • kémia (összes jelentkező: 488, elsőhelyes jelentkező: 153)
  • fizika (összes jelentkező: 401, elsőhelyes jelentkező: 384)
  • földrajz (összes jelentkező: 386, elsőhelyes jelentkező: 375)
  • földtudományi (összes jelentkező: 313, elsőhelyes jelentkező: 305)
  • környezettan (összes jelentkező: 213, elsőhelyes jelentkező: 54)
  • biotechnológia (összes jelentkező: 225, elsőhelyes jelentkező: 47)

A legnépszerűbb műszaki alapképzések listáját itt, a bölcsészképzésekét itt, az informatikait innen éritek el, a gazdasági képzésekét pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.