Ezek a legnépszerűbb bölcsészképzések az idei felvételiben

Összegyűjtöttük azokat a bölcsészképzéseket, amikre a legtöbben jelentkeztek 2023-ban. Mutatjuk 10 legnépszerűbb képzést és a jelentkezők számát.

  • Eduline

Évek óta a pszichológia vezeti a legnépszerűbb bölcsészképzések listáját, ez pedig idén sem alakult másképp: összesen 7174-en jelentkeztek valamelyik egyetem pszichológia képzésére. Történtek viszont jelentős változások is a tavalyi top 10-es lista óta. Nagyot ugrott előre a kommunikáció- és médiatudomány, ami az idei felvételi második legnépszerűbb képzése, de az első tízbe került egy igazán különleges képzés, a régészet is.

  1. Pszichológia (7174), első helyen jelentkezők száma: 5279
  2. Kommunikáció- és médiatudomány (5387), első helyen jelentkezők száma: 2366
  3. Anglisztika (2698), első helyen jelentkezők száma: 1156
  4. Szociológia (2020), első helyen jelentkezők száma: 563
  5. Szabad bölcsészet (1932), első helyen jelentkezők száma: 451
  6. Keleti nyelvek és kultúra (1174), első helyen jelentkezők száma: 153
  7. Mozgókép (763), első helyen jelentkezők száma: 446
  8. Germanisztika (658), első helyen jelentkezők száma: 259
  9. Magyar (655), első helyen jelentkezők száma: 233
  10. Régészet (393), első helyen jelentkezők száma: 152

A legnépszerűbb egyetemek rangsorát ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, ahova több mint 30 ezren jelentkeztek, 10 ezerrel többen, mint a második helyezést elérő Debreceni Egyetemre. Ez a lista a következőképp alakult:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (31781)
  2. Debreceni Egyetem (19676)
  3. Szegedi Tudományegyetem (17876)
  4. Budapesti Gazdasági Egyetem (17194)
  5. Pécsi Tudományegyetem (16706)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (12693)
  7. Károli Gáspár Református Egyetem (12013)
  8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (10965)
  9. Óbudai Egyetem (10193)
  10. Széchenyi István Egyetem (10456)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.