Ezek a legnépszerűbb műszaki képzések az idei felvételiben: Kitalálod melyik szak népszerűsége nőtt a legtöbbet tavaly óta?

Míg 2022-ben a járműmérnök a harmadik legnépszerűbb mérnöki szaknak számított, az idei rangsorban lecsúszott a negyedik helyre, ugyanis a műszaki menedzser a tavalyi 7. helyről feljött a harmadikra. Mutatjuk, hogyan alakult az idei felvételiben a műszaki képzések népszerűségi listája.

Összességében a harmadik legnépszerűbb képzési területnek számít a műszaki. Idén 19179-en jelentkeztek az alapképzésre, aminek rangsorában voltak változások 2022-höz képest. Bár a gépészmérnöki és villamosmérnöki képzések töretlenül az első helyezettek, a vegyészmérnöki idén már nem került fel a top tízes listára.
Mutatjuk, idén milyen a műszaki szakok népszerűségi sorrendje
  1. Gépészmérnöki (4907)
  2. Villamosmérnöki (2853)
  3. Műszaki menedzser (2269)
  4. Járműmérnöki (2249)
  5. Mechatronikai mérnöki (1820)
  6. Építészmérnöki (1787)
  7. Építőmérnöki (1707)
  8. Mezőgazdasági mérnöki (1519)
  9. Logisztikai mérnöki (1286)
  10. Élelmiszermérnöki (1067)

Arról, hogy mik a legnépszerűbb bölcsészképzések, és hogyan alakult a gazdasági szakok idei népszerűségi listája az idei felvételiben itt és itt olvashattok, a harminc legnépszerűbb alap-és osztatlan képzés listáját pedig ide kattintva tudjátok megnézni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.