A legfontosabb: vázlat

"Én azt gondolom, hogy nem sikerülhet 100 százalékosan egy fogalmazás vázlat írása nélkül" - árulta el az Eduline-nak Németh Nikolett, magyartanár. A pedagógust arról kérdeztük, hogyan érdemes készülni a vizsga második részére, vagyis a műelemző, műértelmező szövegalkotásra, és az első feladatsor végén feltűnő rövid szövegalkotási feladatra, melyben a diákoknak leggyakrabban motivációs levelet, hivatalos levelet, vagy panaszt kell írniuk. Szerinte a legjobb, amit egy diák tehet, ha a feladat elkezdése előtt vázlatot ír.

"Érdemes vázlatpontokban felsorolni, utána pedig akár kipipálni, hogy a megoldás során a feladatleírás szerint milyen szempontokat kell figyelembe venni" - tanácsolja. Hozzátette, mindezek mellett nagyon fontos, hogy legyen logika a szövegben, tehát 'A' pontból 'B' pontba haladjon, valamint figyelni kell arra is, hogy a szöveg stílusa megfeleljen a követelményeknek. Ha felszólalást, vitát vagy panaszt kell írni tehát akkor a hangvétele ezt a stílust üsse meg.

A műelemző feladatokkal kapcsolatban a szaktanár azt mondja, mindig érdemes lejegyzetelni azokat a gondolatokat, amik a feladat első elolvasását követően a diákok eszébe jutnak. Előfordulhat ugyanis, hogy van egy jó panelmondatuk, vagy megtanulták, hogyan lehet elkezdeni egy érvelést, mire azonban nekikezdenének a feladat megoldásának, a stressz, vagy egyszerűen csak az eltelt idő miatt elfelejtik azt. A vázlat erre is jó tehát: lejegyzetelni azokat a fontos gondolatokat, amit később beleépíthetnek a szövegbe. Azt is kiemeli továbbá, hogy a szövegalkotási készség gyakorlással fejleszthető. Ha tehát valaki gyakorol, előre megír néhány szövegalkotási és műértelmező feladatot, valamint megfogadja a szaktanára ezzel kapcsolatos tanácsait, akkor az éles helyzetben már nincs mitől félnie.

Szövegértés: korábbi feladatok megoldása

A szövegértés feladatrésszel kapcsolatban Németh Nikolett azt mondja, a legfontosabb ebben az esetben is a gyakorlás. Bár bizonyos könyvkiadóknak vannak olyan kötetei, amik érettségi feladatsorokat tartalmaznak, a leghasznosabb mégiscsak az, ha a vizsgára készülő diákok a korábbi évek feladatsorait töltik ki, amik ingyenesen elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán. Ezeknek a felépítése ugyanis ugyanolyan, a feladatok pedig nagyon hasonlóak ahhoz, amik idén is lehetnek, ezért ezek kitöltése "szászor többet ér", mint bármilyen más feladatlap.

Novellaelemzés, vagy inkább valami más?

Bár az érettségizők között a legnépszerűbb műértelmezési feladat határozottan a novellaelemzés, előfordulhat, hogy az érettségizők nem novellát, hanem például balladát, vagy éppen valamilyen hosszabb műrészletet kapnak. Ezzel kapcsolatban a szakértőnk azt mondja, nincs semmilyen séma arra, hogy milyen gyakorisággal bukkannak fel bizonyos műfajok a vizsgán. Ennek ellenére majdnem teljesen biztos benne, hogy mindössze egy évvel az érettségi vizsgák átalakítása előtt a feladatsor összeállítói nem borítják fel a már szinte hagyományosnak nevezhető bontást; tehát hogy az érettségizők egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés - potenciálisan novellaelemzés - közül választhatnak majd. Inkább az a kérdés, hogy tradicionális novella, tehát mondjuk egy Mikszáth-jellegű, vagy modernebb, esetleg épp egyfajta "átmeneti" novellát kell majd elemezniük a diákoknak. Ilyen volt például a tavalyi Szabó Magda mű, ami bár egy modern, 20. századi novella, mégis a klasszikus szempontok szerint lehetett elemezni.

Az összehasonlító feladatban szintén az jelenthet kérdést, hogy ismert, vagy kevésbé ismert szerzőket kapnak a diákok, vagy esetleg egy modern és egy klasszikus költeményt.

Potenciális témák: Petőfi és Madách?

Mivel 2023-ban Petőfi születésének 200. évfodulóját és Madách Imre emlékévet is ünneplünk, jogosan merülhet fel a vizsgázókban az a gondolat, hogy tőlük szerepel majd valami az idei érettségiben. A szaktanár szerint ugyanakkor erre a gyanúra nem érdemes alapozni, míg ugyanis, ahogy fogalmaz, "az ő idejében" még gyakran előfordult, hogy reflektáltak az érettségi vizsgák az ehhez hasonló évfordulókra, manapság ez már nem elvárás, nem szokás. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy az összehasonlító elemzés során a kettő közül az egyik Petőfi legyen, mivel hiába klasszikus szerző, "nagyon jól össze lehet hasonlítani a modern költeményekkel".

Arra viszont nem számít, hogy a szövegértés az 1848-as forradalmárról szóljon, mert néhány évvel ezelőtt ebben a feladatban már volt már egy róla szóló szöveg. Valószínűbb ebben a feladatrészben Madách Imre feltűnése, a műelemzésbe ugyanis "nem lenne fair" beleemelni egy részletet Az ember tragédiája című drámájából, hiába adottak a feltételek akár egy ilyen feladathoz. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy a Madách a szövegértelmezésben tűnjön fel, egy esetleges ismeretterjesztő szöveg részeként.