A Szabó Magda-novella jó választás volt, az érettségi első fele viszont túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus

Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Arató László szerint A magyar szókincstár előszava terjedelmében és jellegében is megfelelő szöveg, nem okozhatott különösebb nehézséget az érettségizőknek. „A feladatok elég változatosak, a tavalyinál valamivel igényesebb, egy kicsit többféle képességet mérő feladatsorról van szó. Ugyanakkor van két-három olyan részfeladat, amely pontatlan vagy egyenesen megoldhatatlan” – magyarázza az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolájának és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, példaként a 6. és a 7. feladat egy-egy pontját említi.

Az érvelő feladattal már több a probléma – teszi hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszinten vizsgázóknak arról a kérdésről kellett gondolkodniuk, hogy „szükséges-e a digitális civilizáció világában a kötelező, iskolai memoriterek elsajátítása, hasznos tudást ad-e a diákoknak a szépirodalmi szöveg(részlet)ek ismerete”.

„Az érettségin azt kérni, hogy vagy a memoriterek ellen, vagy mellette érveljen valaki, álságos. Nem nagyon tudok elképzelni olyan diákot, aki az érettségin a memoriterek ellen érvelne, ez nem túl életszerű. A témához megadott Nagy László-szöveg ráadásul túlbonyolított, túlterhelt, nem könnyű felhasználni az érvelésben. Ennél szerencsésebben is lehetett volna szöveget választani, ez nem segít a diákoknak, inkább megnehezíti a dolgukat” – mondja, hozzátéve: ettől eltekintve ez a feladat is megoldható, könnyen lehetett érveket gyűjteni a memoriterek mellett.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás (a diákoknak az iskolai kirándulások időpontjáról kellett egy diákparlamenti hozzászólást írni) is rendben van. A középszintű magyarérettségi első részéből azonban – teszi hozzá – teljes egészében hiányzik a nyitás a tágabb mindennapi világ, az ott szükséges kommunikációs tudás felé, túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus.

„Annyiban mutat a feladatsor a jövő – számomra igen ellenszenves – érettségije felé, és annyiban távolodik az eredeti kompetenciamérő érettségi szellemétől, hogy a feladatok témája az iskolára, a magyar nyelv és irodalom tárgyra szűkült. Nincs benne az élet, a felnőtt problémák világa, a mindennapok dilemmái és feladatai közötti eligazodás, vagyis az, amivel például a PISA-felmérés is foglalkozik” – magyarázza.

Még kevesebben fogják választani az összehasonlító elemzést

A Szabó Magda-novella elemzéséről azt mondja, szerencsés a műválasztás, „nem régi szöveg, női szerző, átfogható terjedelmű”. „Könnyen olvasható, de van benne értelmezési feladat, annyiban ideális, hogy mindenki el tudja olvasni, és valamilyen szinten mindenki érti, de igenis kell gondolkodni az értelmezésén. A szempontok megfogalmazása nem igazán jó – négy szempont van benne, ebből kettő megfogalmazása nem túl szerencsés” – teszi hozzá.

Összehasonlító elemzést idén Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című művéről lehetett írni. „Ezt a feladatot talán az eddigieknél is kevesebben fogják választani. A feladat megfogalmazása nem túl jó, utat ad annak, amire a gyerekek amúgy is hajlamosak, hogy a két verset külön elemzik, aztán röviden összevetik” – mondta, hozzátéve: a Juhász Gyula-vers elemzéséhez  irodalomtörténeti-életrajzi ismeretek is kellettek.