Értékes pontokat veszítenek majd 2024-től azok az érettségizők, akiknek nem tökéletes a helyesírásuk.
2024-től átalakul a magyarérettségi – erről korábban részletes cikket írtunk, itt olvashatjátok el. A változások többek között a helyesírási pontozását is érintik, eddig ugyanis „jutalompontokat” kaptak a vizsgázók a jó helyesírásért, 2024-től azonban egy-egy hiba pontvesztéssel jár majd.
Ezért a diákoknak nehezebb lesz a 80-90 százalékos eredmény elérése, és könnyen összegyűlhet akár 11-12 hibapont is – írja a Telex a debreceni Ünnepi Könyvhéten megrendezett kerekasztal-beszélgetés alapján, ahol magyartanárok véleményezték az átdolgozott magyarérettségit.
Más változások is lesznek. A középszintű magyarérettségin a gyakorlati szövegalkotás/érvelés helyett egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell majd kitölteniük a diákoknak. Tanárok szerint az új középszintű feladatok egyre jobban hasonlítanak az emelt szinthez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
