Trükkök és praktikák: így írhattok max pontos töri esszét az érettségin

50 pontot érnek az esszék a középszintű történelem érettségin, ezért nem árt, ha a lehető legfelkészültebben álltok majd neki májusban. Hoztunk néhány trükköt, amivel tökéletesíthetitek a kifejtendő feladatot.

  • Tornyos Kata

Töriből két esszét kell írnotok, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú pedig a magyarra. Mindkét fajtából két-két opciót találtok majd a feladatlapon, ezek közül kell egyet-egyet kiválasztanotok. A terjedelmen kívül a legnagyobb különbség a két feladat között az, hogy a rövidnél egy forrást kell használnotok, míg a hosszabbnál hármat is fel kell dolgozni.

Helyezzétek el térben és időben

Legjobb, ha így kezditek a fogalmazást és akkor biztos nem hagyjátok ki, ugyanis ez a két tényadat – amit akár a történelmi atlaszban is megtalálhattok – két pontot ér.

Kövessétek a feladat utasításait

Ez elég nyilvánvalónak tűnik, mégis az érettségi hevében előfordulhat, hogy nem olvassátok el elég figyelmesen a leírást és elkezdtek másik témát kifejteni. Érdemes lehet aláhúzni, hogy pontosan mire kérdeznek rá. Például ha egy uralkodó társadalompolitikáját kell bemutatni, akkor ne kezdjetek el a gazdasági intézkedéseiről írni! A sikeres feladatmegértéssel 2 pontot lehet szerezni.

Fogalomhasználat, stilisztika

Minél több, a témához kapcsolódó történelmi fogalmat építsetek be a szövegbe, és a szöveg logikus felépítésére és a helyesírásra is figyeljetek, mert ezek 2-2 pontotokba kerülhetnek, ha elrontjátok. Ha van elég időtök, akkor ajánlott a leírás előtt készíteni egy vázlatot vagy fejben átgondolni a dolgozat szerzeketét, hogy biztosan ne maradjon ki semmi, és ne fogyjatok ki a sorokból sem.

Források használata

Itt gyakorlatilag azt kell leszűrni, és kifejteni, hogy miről szól a forrás. Ehhez még túlzott háttértudásra nincsen szükség, bár néha elég bonyolultan vannak megfogalmazva az akár több évszázaddal ezelőtti szövegek, ezért nem mindig egyszerű rájönni, hogy mire gondolt a szerző. Ha leírjátok a forrás egy lényegi elemét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesztek, akkor három ponttal gazdagodhattok.

Eseményeket alakító tényezők

Ez a bonyolultabb és kifejtősebb része az esszének: rögzíteni kell egy tényt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tenni. Itt már a saját tudásotokra lesz szükség: ez a rész összefügg a forrásokkal, ugyanis itt a forrásból kinyert információhoz kell hozzáírnotok egy többletet és kontextusba kell helyezni. Tehát, ha mondjuk a forrás a vámrendeletekről szól, akkor itt egy olyan részletét kell leírnotok ennek a fogalomnak, ami a forrásból nem derült ki – például, hogy kettős vámhatár volt Mária Terézia idején. Ezt szintén három ponttal értékelik a javító tanárok.

A pontozást a rövidesszé értékelési szempontjai alapján írtuk le, de a hosszú esszénél is hasonlóan néz ki a javítási útmutató, annyi különbséggel, hogy ott a több forrás miatt, több pontot is lehet szerezni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.