Trükkök és praktikák: így írhattok max pontos töri esszét az érettségin

50 pontot érnek az esszék a középszintű történelem érettségin, ezért nem árt, ha a lehető legfelkészültebben álltok majd neki májusban. Hoztunk néhány trükköt, amivel tökéletesíthetitek a kifejtendő feladatot.

  • Tornyos Kata

Töriből két esszét kell írnotok, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú pedig a magyarra. Mindkét fajtából két-két opciót találtok majd a feladatlapon, ezek közül kell egyet-egyet kiválasztanotok. A terjedelmen kívül a legnagyobb különbség a két feladat között az, hogy a rövidnél egy forrást kell használnotok, míg a hosszabbnál hármat is fel kell dolgozni.

Helyezzétek el térben és időben

Legjobb, ha így kezditek a fogalmazást és akkor biztos nem hagyjátok ki, ugyanis ez a két tényadat – amit akár a történelmi atlaszban is megtalálhattok – két pontot ér.

Kövessétek a feladat utasításait

Ez elég nyilvánvalónak tűnik, mégis az érettségi hevében előfordulhat, hogy nem olvassátok el elég figyelmesen a leírást és elkezdtek másik témát kifejteni. Érdemes lehet aláhúzni, hogy pontosan mire kérdeznek rá. Például ha egy uralkodó társadalompolitikáját kell bemutatni, akkor ne kezdjetek el a gazdasági intézkedéseiről írni! A sikeres feladatmegértéssel 2 pontot lehet szerezni.

Fogalomhasználat, stilisztika

Minél több, a témához kapcsolódó történelmi fogalmat építsetek be a szövegbe, és a szöveg logikus felépítésére és a helyesírásra is figyeljetek, mert ezek 2-2 pontotokba kerülhetnek, ha elrontjátok. Ha van elég időtök, akkor ajánlott a leírás előtt készíteni egy vázlatot vagy fejben átgondolni a dolgozat szerzeketét, hogy biztosan ne maradjon ki semmi, és ne fogyjatok ki a sorokból sem.

Források használata

Itt gyakorlatilag azt kell leszűrni, és kifejteni, hogy miről szól a forrás. Ehhez még túlzott háttértudásra nincsen szükség, bár néha elég bonyolultan vannak megfogalmazva az akár több évszázaddal ezelőtti szövegek, ezért nem mindig egyszerű rájönni, hogy mire gondolt a szerző. Ha leírjátok a forrás egy lényegi elemét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesztek, akkor három ponttal gazdagodhattok.

Eseményeket alakító tényezők

Ez a bonyolultabb és kifejtősebb része az esszének: rögzíteni kell egy tényt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tenni. Itt már a saját tudásotokra lesz szükség: ez a rész összefügg a forrásokkal, ugyanis itt a forrásból kinyert információhoz kell hozzáírnotok egy többletet és kontextusba kell helyezni. Tehát, ha mondjuk a forrás a vámrendeletekről szól, akkor itt egy olyan részletét kell leírnotok ennek a fogalomnak, ami a forrásból nem derült ki – például, hogy kettős vámhatár volt Mária Terézia idején. Ezt szintén három ponttal értékelik a javító tanárok.

A pontozást a rövidesszé értékelési szempontjai alapján írtuk le, de a hosszú esszénél is hasonlóan néz ki a javítási útmutató, annyi különbséggel, hogy ott a több forrás miatt, több pontot is lehet szerezni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.