Nem csak a tanulmányi, de a sporteredmények is pontokat érhetnek a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon. Mutatjuk, mennyit.
Bár az egyetemek és főiskolák 2024-től maguk dönthetnek arról, hogy hány pontot adnak a különböző versenyeredményekért, a legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is pontokkal díjazza a jeles sporteredményeket.
Idén azonban még egységesek a szabályok. Azok a diákok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, a Paralimpián, Siketlimpián vagy Sakkolimpián, 50 extra pontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin. De 30 pontot ér a világbajnokságon és az Európa-bajnokságokon elért legalább 3. helyezés is, míg az egyetemi világbajnokságokon, az Universiadén, a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon, valamint az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért pedig 20, az országos bajnokságon szerzett éremért 15, a Diákolimpián szerzett dobogós helyért pedig 10 pont jár. A pontok feltétele a hivatalos igazolás mellett minden esetben az, hogy olyan sportág legyen, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer, valamint hogy az eredmény a jelentkezést megelőző 8 évben született.
Ha egyszerre több eredménnyel is rendelkeztek, az nem jelenti azt, hogy minden egyes eredményetek után bezsebelhetitek az extra pontokat, a NOB által elismert sportágakban elért helyezésért ugyanis legfeljebb egyszer, a pontszámítás alapján legkedvezőbb eredményért járhat többletpont.
A sporteredményekért járó extra pontokról itt olvashattok bővebben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
