Folytatjuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályairól szóló cikksorozatunkat. Ma azt nézzük meg, hány pontot ér az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél.
Ha elvégeztetek egy kétéves felsőoktatási szakképzést, de szeretnétek alap- vagy osztatlan szakon továbbtanulni, két megoldás közül választhattok.
A felsőoktatási intézmények a felsőoktatási szakképzéseken megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a jelentkezőket, az oklevélért maximum 400 pontot lehet kapni, ehhez kell hozzáadni a pluszpontokat (fontos: emelt szintű érettségiért csak akkor jár többletpont, ha az érettségi pontokat az alapján számolják).
A részleteket minden meghirdetett szaknál meg kell nézni, a szabályok ugyanis intézményenként és képzésenként is eltérhetnek.
Úgy is dönthettek, hogy a középiskolai érettségi és tanulmányi eredményeitek alapján kéritek a pontszámítást – ebben az esetben 32 többletpontot kaptok a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélre, ha azonos képzési terület szakján tanultok tovább.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
