Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése, frissítették azt a listát is, amiben azokat a szakokat nézhetitek meg egyetemenként, amihez idén nem kell emelt szintű érettségit tennetek.
Hagyományosan január végén jelenik meg az aktuális felvételi tájékoztató kiegészítése - új szakokkal, magyarázatokkal és listákkal. Az idei kiegészítés egyik legfontosabb része az emelt szintű érettségit nem igénylő szakok listája, itt nézhetitek meg a frissített táblázatot:
(Mivel a lista elég hosszú, előfordulhat, hogy nem tölt be elsőre, ilyenkor célszerű ráfrissíteni az oldalra.)
Idén az alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, így vannak olyan szakok, ahova a nehezebb vizsga nélkül is be lehet majd kerülni. 2023-ban viszont nem csak ez a szabály változott meg - itt nézhetitek meg az összes, minden felvételizőt érintő változtatást.
Ha ti is idén felvételiztek, itt követhetitek a legfontosabb híreket a 2023-as általános felvételi eljárásról.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
