Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése: itt a friss lista azokról a szakokról, ahova nem kell emelt szintű érettségi

Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése, frissítették azt a listát is, amiben azokat a szakokat nézhetitek meg egyetemenként, amihez idén nem kell emelt szintű érettségit tennetek.

  • Eduline

Hagyományosan január végén jelenik meg az aktuális felvételi tájékoztató kiegészítése - új szakokkal, magyarázatokkal és listákkal. Az idei kiegészítés egyik legfontosabb része az emelt szintű érettségit nem igénylő szakok listája, itt nézhetitek meg a frissített táblázatot:

(Mivel a lista elég hosszú, előfordulhat, hogy nem tölt be elsőre, ilyenkor célszerű ráfrissíteni az oldalra.)

Idén az alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, így vannak olyan szakok, ahova a nehezebb vizsga nélkül is be lehet majd kerülni. 2023-ban viszont nem csak ez a szabály változott meg - itt nézhetitek meg az összes, minden felvételizőt érintő változtatást.

Ha ti is idén felvételiztek, itt követhetitek a legfontosabb híreket a 2023-as általános felvételi eljárásról.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.