Van már érettségi bizonyítványotok, de újra vizsgáznátok? Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnotok a májusi-júniusi vizsgaidőszakról.
Február 15-ig lehet jelentkezni az emelt és középszintű vizsgákra, ha a május-júniusi időszakban érettségiznétek (az őszi időszakra szeptember 5-ig lehet majd).
A jelentkezést kétféleképpen tehetitek meg: vagy a jelentkezési időszakban – aki betöltötte a 18. életévét, ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal. Vagy a jelentkezési időszakban letölthető jelentkezési lappal postai úton tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, vagy e-papír szolgáltatással. Ne feledjétek, hogy a jelentkezési lapokat csak a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban fogadják.
„Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat (azaz függetlenül attól, hogy szerepel-e osztályzat az adott vizsgatárgyból a középiskolai bizonyítványban)” – írja az Oktatási Hivatal. Öt vizsgafajta közül választhattok attól függően, hogy miért szeretnétek ismét érettségizni: tehettek kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsgát. Ezekről itt találtok részletesebb információt.
Mikor kell emelt szintű érettségi?
Alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű vizsgát teljesíteniük (persze idén is vannak olyan szakok, ahol felvételi követelményként előírják a nehezebb vizgsát). De többletpontot idén is lehet szerezni az emelt vizsgákért, ha az érettségi vizsgáitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számítják és eléritek minimum a 45 százalékos eredményt. Egyes szakok és intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt helyett – itt találjátok a listát azokról a szakokról, ahol nem kötelező az emelt szintű érettségi.
Mennyibe kerülnek a vizsgák?
Ha már van érettségitek, akkor a legtöbb esetben vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek, ami idén a középszintű vizsgáknál 35 000 forint, emelt szintnél pedig 58 000 forint - ezt az Oktatási Hivatalnak vagy az adott középiskolában kell befizetni. Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.
Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok az egyetemeken (korábban meg volt határozva, hogy egy adott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára), viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Egy korábbi cikkünkből megnézhetitek, hogyan döntöttek a legnépszerűbb szakokon:
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
