Úgy törölték a minimum- és előzetes ponthatárokat, hogy mégis van egyetem, ahol húztak ilyeneket

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon sem, az egyetemek viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Megnéztük a legnépszerűbb szakokat.

  • Eduline

Az előzetes ponthatárok az egyetemeken azt jelentették, hogy a megadott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára. Bár 2023-ban nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb képzésein idén is lehetnek előre megállapított ponthatárok.

A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legnépszerűbb alapszak, idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) minimumpontszámot húztak ezen a szakon, míg 400 pont kell azoknak, akik a Corvinuson kezdenék el a képzést ösztöndíjas formában. Ezzel szemben nincsenek előzetes ponthatárok az ELTE gazdasági képzésein.

A BME egyébként az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzését 280 ponthoz kötötte. Nem kell viszont beugró az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakokhoz.

Akik nemzetközi tanulmányokra jelentkeznének, az ELTE-n 350 pontos előzetes ponthatárral találkoznak, a Debreceni Egyetemen 200 pontos a beugró, a Károlin 280, a míg a BGE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen nem húztak előzetes korlátot a szakon.

Pszichológia szakra tavaly 5747-en jelentkeztek - várhatóan 2023-ban is sokan megjelölik majd. Idén az ELTE-n 350, Debrecenben 200 az előzetes ponthatár, míg Szegeden és Pécsen nem lesz előzetes ponthatár.

A jogászképzések is minden évben több ezer leendő hallgatót vonzanak. Az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem  jogászképzésén idén nem lesz előzetes ponthatár, a Károli Gáspár Református Egyetem viszont 350, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem 280 pont az előzetes limit.

A mérnökinformatikus képzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 280 pont a beugró, Dunaújvárosban és Szegeden viszont nincs előzetes limit.

Hol lehet megnézni, van-e előzetes ponthatár?

2023-ban a meghirdetett szakok mellett megjelent egy új sor a táblázatban, mégpedig „minimumpontszám” néven. Az itt feltüntetett számok az adott egyetem adott képzésére vonatkoznak (fontos, hogy a finanszírozási formák között is lehet eltérés).

Felvi

Itt keresgélhettek az idén meghirdetett képzések közül.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.