Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg
- írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés.
Az egyetemek puhítottak a szabályokon
A hivatal válaszából kiderült: idén már nem lesz "központi, előzetes" ponthatár, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, előzetesen meghatároznak-e bármilyen pontszámlimitet.
A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban – úgy tűnik – puhított a szabályokon. A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakon korábban csak azok szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, akik a maximális 500-ból legalább 400 pontot gyűjtöttek (ehhez ötös középiskolai jegyek és jól sikerült érettségi kell). Ezzel szemben a 2023-as felvételin sem a Budapesti Gazdasági Egyetem, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági kara, sem a pécsi vagy a szegedi egyetem nem húzott minimumponthatárt. A Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen is igen alacsonyan, 280-nál határozták meg a limitet, míg a győri egyetemen 350-nél. Egyedül a Corvinuson és az Óbudai Egyetemen tartották meg a korábbi 400-as ponthatárt.
Hasonló a helyzet az évről évre több ezer felvételizőt vonzó kereskedelem és marketinggel, pénzügy és számvitellel is, de nem húztak előzetes, „központi” ponthatárt az államilag támogatott orvosképzésen sem.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy ebben az évben akár minimális pontszámmal is be lehet majd jutni ezekre a képzésekre – a végleges ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és az adott szakra felvehető hallgatók maximális számától függ majd.
Visszatértek a keretszámok?
Az elmúlt években a felvételi tájékoztatót böngészők nem kaptak konkrét információt arról, egy egyetem különböző képzésein hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként, idén azonban ebben is van változás: az összes egyetemnél meg lehet nézni, hogy a különböző képzési területeken (ilyen például a gazdasági, az informatikai, a műszaki, a bölcsész stb.) hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.
Néhány nagyobb egyetem összesített "keretszáma" (állami ösztöndíjas formára felvehetők maximális száma):
- Budapesti Gazdasági Egyetem 3228
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 6605
- Budapesti Corvinus Egyetem 2395
- Debreceni Egyetem 7494
- Eötvös Loránd Tudományegyetem 12580
- Károli Gáspár Református Egyetem 2645
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 4745
- Miskolci Egyetem 3413
- Óbudai Egyetem 3551
- Pécsi Tudományegyetem 5820
- Semmelweis Egyetem 2670
- Szegedi Tudományegyetem 7417
A képzési területekre lebontott keretszámokat itt találjátok.
Több népszerű szak ára emelkedett
Az állami ösztöndíjas hely megszerzése sok felvételiző számára az egyetlen járható út - pláne, hogy több népszerű szakon 40-50 ezer forinttal emelkedett az önköltség összege.
A legnagyobb budapesti egyetemek például 280 és 550 ezer forint közötti féléves önköltséget kérnek a gazdálkodási és menedzsment szakon, önköltséges formában tanuló elsőévesektől 2023 őszétől, a vidéki tudományegyetemek 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg. A kisebb főiskolák és egyetemek közül több ugyanakkor 200 ezer forint körüli tandíjjal hirdeti a fizetős formát. Az árakról bővebben itt olvashattok:
