Tényleg teljesen átírták az egyetemi felvételi szabályait, eltűntek a népszerű szakok előzetes ponthatárai

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.

  • Csik Veronika
  • Szabó Fruzsina

A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg

- írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés.

Az egyetemek puhítottak a szabályokon

A hivatal válaszából kiderült: idén már nem lesz "központi, előzetes" ponthatár, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, előzetesen meghatároznak-e bármilyen pontszámlimitet.

A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban – úgy tűnik – puhított a szabályokon. A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakon korábban csak azok szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, akik a maximális 500-ból legalább 400 pontot gyűjtöttek (ehhez ötös középiskolai jegyek és jól sikerült érettségi kell). Ezzel szemben a 2023-as felvételin sem a Budapesti Gazdasági Egyetem, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági kara, sem a pécsi vagy a szegedi egyetem nem húzott minimumponthatárt. A Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen is igen alacsonyan, 280-nál határozták meg a limitet, míg a győri egyetemen 350-nél. Egyedül a Corvinuson és az Óbudai Egyetemen tartották meg a korábbi 400-as ponthatárt.

Hasonló a helyzet az évről évre több ezer felvételizőt vonzó kereskedelem és marketinggel, pénzügy és számvitellel is, de nem húztak előzetes, „központi” ponthatárt az államilag támogatott orvosképzésen sem.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy ebben az évben akár minimális pontszámmal is be lehet majd jutni ezekre a képzésekre – a végleges ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és az adott szakra felvehető hallgatók maximális számától függ majd.

Visszatértek a keretszámok?

Az elmúlt években a felvételi tájékoztatót böngészők nem kaptak konkrét információt arról, egy egyetem különböző képzésein hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként, idén azonban ebben is van változás: az összes egyetemnél meg lehet nézni, hogy a különböző képzési területeken (ilyen például a gazdasági, az informatikai, a műszaki, a bölcsész stb.) hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.

Néhány nagyobb egyetem összesített "keretszáma" (állami ösztöndíjas formára felvehetők maximális száma):

  • Budapesti Gazdasági Egyetem 3228
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 6605
  • Budapesti Corvinus Egyetem 2395
  • Debreceni Egyetem 7494
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 12580
  • Károli Gáspár Református Egyetem 2645
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 4745
  • Miskolci Egyetem 3413
  • Óbudai Egyetem 3551
  • Pécsi Tudományegyetem 5820
  • Semmelweis Egyetem 2670
  • Szegedi Tudományegyetem 7417

A képzési területekre lebontott keretszámokat itt találjátok.

Több népszerű szak ára emelkedett

Az állami ösztöndíjas hely megszerzése sok felvételiző számára az egyetlen járható út - pláne, hogy több népszerű szakon 40-50 ezer forinttal emelkedett az önköltség összege.

A legnagyobb budapesti egyetemek például 280 és 550 ezer forint közötti féléves önköltséget kérnek a gazdálkodási és menedzsment szakon, önköltséges formában tanuló elsőévesektől 2023 őszétől, a vidéki tudományegyetemek 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg. A kisebb főiskolák és egyetemek közül több ugyanakkor 200 ezer forint körüli tandíjjal hirdeti a fizetős formát. Az árakról bővebben itt olvashattok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.