Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hányan jelentkeztek idén jogászképzésre, és milyen ponthatárokat húztak tavaly ezen a szakon? Mutatjuk az adatokat.
Idén összesen 7482-en jelentkeztek valamilyen jogi képzésre. A legtöbben – egészen pontosan 5078-an – persze az osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, és majdnem eléri a négyezret azoknak a száma is, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot.
A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretnének jogásznak tanulni – a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. A legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzésein jellemzően 600 körül mozog a jelentkezők száma, Pécsett például 610-en, Szegeden 648-an, Debrecenben 594-en próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Az osztatlan jogászképzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak – aki állami ösztöndíjas helyet szerezne, annak el kell érnie ezt a limitet. Idén az előzetes ponthatár 350, de ennél valószínűleg valamivel magasabb lesz a végleges limit. Tavaly például az ELTE-re 472, a Pázmányra 463, Debrecenbe 430, Pécsre 420, Szegedre 433 ponttal lehetett bejutni, Győrben 379-nél, Miskolcon 401-nél, a Károlin 431-nél húzták meg a ponthatárt.
A két jogi alapszakra is több százan jelentkeztek. Az igazságügyi igazgatásira 1510-an felvételiznek idén (551 elsőhelyes jelentkező), a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakra pedig 557-en (225 elsőhelyes jelentkező).
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.