Több mint ötezren felvételiznek idén jogászképzésre

Hányan jelentkeztek idén jogászképzésre, és milyen ponthatárokat húztak tavaly ezen a szakon? Mutatjuk az adatokat.

  • Eduline

Idén összesen 7482-en jelentkeztek valamilyen jogi képzésre. A legtöbben – egészen pontosan 5078-an – persze az osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, és majdnem eléri a négyezret azoknak a száma is, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot.

A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretnének jogásznak tanulni – a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. A legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzésein jellemzően 600 körül mozog a jelentkezők száma, Pécsett például 610-en, Szegeden 648-an, Debrecenben 594-en próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Az osztatlan jogászképzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak – aki állami ösztöndíjas helyet szerezne, annak el kell érnie ezt a limitet. Idén az előzetes ponthatár 350, de ennél valószínűleg valamivel magasabb lesz a végleges limit. Tavaly például az ELTE-re 472, a Pázmányra 463, Debrecenbe 430, Pécsre 420, Szegedre 433 ponttal lehetett bejutni, Győrben 379-nél, Miskolcon 401-nél, a Károlin 431-nél húzták meg a ponthatárt.

A két jogi alapszakra is több százan jelentkeztek. Az igazságügyi igazgatásira 1510-an felvételiznek idén (551 elsőhelyes jelentkező), a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakra pedig 557-en (225 elsőhelyes jelentkező).

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.