Hányan jelentkeztek idén jogászképzésre, és milyen ponthatárokat húztak tavaly ezen a szakon? Mutatjuk az adatokat.
Idén összesen 7482-en jelentkeztek valamilyen jogi képzésre. A legtöbben – egészen pontosan 5078-an – persze az osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, és majdnem eléri a négyezret azoknak a száma is, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot.
A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretnének jogásznak tanulni – a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. A legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzésein jellemzően 600 körül mozog a jelentkezők száma, Pécsett például 610-en, Szegeden 648-an, Debrecenben 594-en próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Az osztatlan jogászképzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak – aki állami ösztöndíjas helyet szerezne, annak el kell érnie ezt a limitet. Idén az előzetes ponthatár 350, de ennél valószínűleg valamivel magasabb lesz a végleges limit. Tavaly például az ELTE-re 472, a Pázmányra 463, Debrecenbe 430, Pécsre 420, Szegedre 433 ponttal lehetett bejutni, Győrben 379-nél, Miskolcon 401-nél, a Károlin 431-nél húzták meg a ponthatárt.
A két jogi alapszakra is több százan jelentkeztek. Az igazságügyi igazgatásira 1510-an felvételiznek idén (551 elsőhelyes jelentkező), a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakra pedig 557-en (225 elsőhelyes jelentkező).
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
