Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Jár-e családi pótlék egy olyan diák után, aki idén érettségizik, ősztől pedig valószínűleg egyetemen vagy főiskolán tanul majd?
Meddig jár családi pótlék? Pontosabban: iskoláztatási támogatás? Alapesetben addig, amíg „köznevelési intézményben” tanul egy diák, de maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti (ha sajátos nevelési igényű diákról van szó, akkor az életkori határ a 23. év).
Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy középiskolás idén érettségizik, és vagy munkát vállalna, vagy egyetemen-főiskolán folytatja a tanulást, tovább nem kap családi pótlékot. Ha viszont az érettségi után például valamelyik technikumban vagy szakképzőben kezdtek el egy képzést, akkor továbbra is megkapjátok a támogatást.
Fontos: a családi pótlék összegének megállapításakor ugyanakkor figyelembe veszik azt a „gyereket” is, aki már befejezte a középiskolát, és egyetemen, főiskolán tanul. Vagyis ha valakinek van egy kisebb testvére, akkor utána a szülők a „kétgyermekes” családi pótlékot kapják majd.
A Magyar Államkincstár tájékoztatójában kiemelik: itt is csak az első alap-, osztatlan vagy mesterszakot végző egyetemistákat, főiskolásokat veszik figyelembe. A hallgatói jogviszonyt a kérelem benyújtásakor igazolni is kell, „illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni”.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.