Jár-e családi pótlék egy egyetemista után?

Jár-e családi pótlék egy olyan diák után, aki idén érettségizik, ősztől pedig valószínűleg egyetemen vagy főiskolán tanul majd?

  • Eduline

Meddig jár családi pótlék? Pontosabban: iskoláztatási támogatás? Alapesetben addig, amíg „köznevelési intézményben” tanul egy diák, de maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti (ha sajátos nevelési igényű diákról van szó, akkor az életkori határ a 23. év).

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy középiskolás idén érettségizik, és vagy munkát vállalna, vagy egyetemen-főiskolán folytatja a tanulást, tovább nem kap családi pótlékot. Ha viszont az érettségi után például valamelyik technikumban vagy szakképzőben kezdtek el egy képzést, akkor továbbra is megkapjátok a támogatást.

Fontos: a családi pótlék összegének megállapításakor ugyanakkor figyelembe veszik azt a „gyereket” is, aki már befejezte a középiskolát, és egyetemen, főiskolán tanul. Vagyis ha valakinek van egy kisebb testvére, akkor utána a szülők a „kétgyermekes” családi pótlékot kapják majd.

  • Egy egygyermekes család 12 200 forint családi pótlékot kap, egy kétgyermekes azonban – gyerekenként – 13 300 forintot.

A Magyar Államkincstár tájékoztatójában kiemelik: itt is csak az első alap-, osztatlan vagy mesterszakot végző egyetemistákat, főiskolásokat veszik figyelembe. A hallgatói jogviszonyt a kérelem benyújtásakor igazolni is kell, „illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni”.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?