Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.

A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.

Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.

A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.

A tatárjárás 1241-42-ben(T1) zajlott, ekkor Magyarország királya IV. Béla volt (1235-1270()T1). Ebben az időszakban a keresztény Magyar Királyság Közép-Európában meghatározó államalakulatnak számított és katonai ereje miatt méltán reménykedhetett abban, hogy meg tudja állítani a kelet felől érkező tatárok hódítását. A tatárok (mongolok) egy harcos lovas-nomád (K) nép volt, hódításokat, illetve zsákmányszerző hadjáratokat folytattak a környezetükben lévő népek ellen és így jutottak el Európába. Fegyverzetük jellemzően az íj volt (F1), kiváló lovasok, akik az egykor Európában a magyarok által képviselt cselvetést és a lovas-nomád harcmodor (K) többi jellegzetességét képviselték (lovon hátra felé nyilazás) (F1). A könnyűlovas harcmodort (F1) képviselő tatárok több nagy győzelmet arattak orosz területeken és előlük Magyarországra menekültek a kunok, akiket IV. Béla a magyar haderő bővítése érdekében befogadott (E4). A kunok életmódja azonban sértette a letelepült lakosság érdekeit és a magyar főurak ellenkezése miatt a tatárok bevonulása előtt kivonultak az országból (E4). IV. Béla felkészült a tatár sereg fogadására és eltorlaszolta a Vereckei hágót (E1), de a mongolok áttörtek és Muhinál, a Sajó mentén megütköztek a magyar sereggel (E1). A magyarok szekértáborát bekerítették és a győzelmet arattak IV. Béla serege fölött (1241 április 11-12) (E2). IV. Béla csak nehezen tudott elmenekülni, majd Babenberg Frigyes fogságába került (E1), aki hatalmas váltságdíj fejében engedte szabadon (E2). Ezután Dalmáciába menekült és Trau várába zárkózott (T2). A tatárok nem rendelkeztek ostromgépekkel és a kővárakkal nem boldogultak (F2). Így számos vár, vagy kőfallal rendelkező település  (Fülek, Abaújvár) menedéket tudott nyújtani az ország lakosainak(F2).  A tatárok 1242 elején átkeltek a befagyott Dunán és a dunántúli településeket is kifosztották, de a kőfallal rendelkező városok (Fehérvár, Pannonhalma) meg tudták védeni magukat és az oltalmat keresőket (F2). A tatárok óriási pusztítást végeztek, az ország lakossága a felére csökkent (F3). Több napi járás után sem lehetett élő emberrel találkozni és mindent kifosztottak (F3). A keresztény templomok és városok jelentős része odaveszett, lakosaikat meggyilkolták (F3).  A mongolok 1242-ben hagyták el Magyarországot vélhetően azért, mert újabb támadást akartak intézni az ország ellen (E2), hiszen a több hullámban intézett támadás és hódítás volt a jellemző taktikájuk. (E3) IV. Béla visszatért az országba és komoly erőfeszítéseket tett a hadsereg megerősítéséért, azzal , hogy visszahívta a kunokat és más nomád népeket is betelepített, amelyek a könnyűlovas harcmodorral szemben jártassággal rendelkeztek (E3). Emellett kővárak építését ösztönözte (E3) és megkezdte az elpusztított városok újjáépítését (E3), valamint új várat és várost is alapított (Buda).

A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: