Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi tatárjárásról szóló esszéfeladatot

A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.

  • Eduline

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.

A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.

Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.

A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.

A tatárjárás 1241-42-ben(T1) zajlott, ekkor Magyarország királya IV. Béla volt (1235-1270()T1). Ebben az időszakban a keresztény Magyar Királyság Közép-Európában meghatározó államalakulatnak számított és katonai ereje miatt méltán reménykedhetett abban, hogy meg tudja állítani a kelet felől érkező tatárok hódítását. A tatárok (mongolok) egy harcos lovas-nomád (K) nép volt, hódításokat, illetve zsákmányszerző hadjáratokat folytattak a környezetükben lévő népek ellen és így jutottak el Európába. Fegyverzetük jellemzően az íj volt (F1), kiváló lovasok, akik az egykor Európában a magyarok által képviselt cselvetést és a lovas-nomád harcmodor (K) többi jellegzetességét képviselték (lovon hátra felé nyilazás) (F1). A könnyűlovas harcmodort (F1) képviselő tatárok több nagy győzelmet arattak orosz területeken és előlük Magyarországra menekültek a kunok, akiket IV. Béla a magyar haderő bővítése érdekében befogadott (E4). A kunok életmódja azonban sértette a letelepült lakosság érdekeit és a magyar főurak ellenkezése miatt a tatárok bevonulása előtt kivonultak az országból (E4). IV. Béla felkészült a tatár sereg fogadására és eltorlaszolta a Vereckei hágót (E1), de a mongolok áttörtek és Muhinál, a Sajó mentén megütköztek a magyar sereggel (E1). A magyarok szekértáborát bekerítették és a győzelmet arattak IV. Béla serege fölött (1241 április 11-12) (E2). IV. Béla csak nehezen tudott elmenekülni, majd Babenberg Frigyes fogságába került (E1), aki hatalmas váltságdíj fejében engedte szabadon (E2). Ezután Dalmáciába menekült és Trau várába zárkózott (T2). A tatárok nem rendelkeztek ostromgépekkel és a kővárakkal nem boldogultak (F2). Így számos vár, vagy kőfallal rendelkező település  (Fülek, Abaújvár) menedéket tudott nyújtani az ország lakosainak(F2).  A tatárok 1242 elején átkeltek a befagyott Dunán és a dunántúli településeket is kifosztották, de a kőfallal rendelkező városok (Fehérvár, Pannonhalma) meg tudták védeni magukat és az oltalmat keresőket (F2). A tatárok óriási pusztítást végeztek, az ország lakossága a felére csökkent (F3). Több napi járás után sem lehetett élő emberrel találkozni és mindent kifosztottak (F3). A keresztény templomok és városok jelentős része odaveszett, lakosaikat meggyilkolták (F3).  A mongolok 1242-ben hagyták el Magyarországot vélhetően azért, mert újabb támadást akartak intézni az ország ellen (E2), hiszen a több hullámban intézett támadás és hódítás volt a jellemző taktikájuk. (E3) IV. Béla visszatért az országba és komoly erőfeszítéseket tett a hadsereg megerősítéséért, azzal , hogy visszahívta a kunokat és más nomád népeket is betelepített, amelyek a könnyűlovas harcmodorral szemben jártassággal rendelkeztek (E3). Emellett kővárak építését ösztönözte (E3) és megkezdte az elpusztított városok újjáépítését (E3), valamint új várat és várost is alapított (Buda).

A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.