Itt nézhetitek meg a novellaelemzés nem hivatalos megoldását

Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Megvan a magyarérettségi nem hivatalos megoldása, itt találjátok a szövegértési tesztet

Van bármi értelme a memoritereknek? Így kellett megoldani az érvelési feladatot a magyarérettségin

Hogyan kellett megoldani a magyarérettségin a gyakorlati szövegalkotást? Mutatjuk

Az összehasonlító elemzést választottátok? Már megnézhetitek a megoldási javaslatot.

Olvassa el és értelmezze Szabó Magda novelláját, mely az író Mézescsók Cerberusnak című kötetében jelent meg! Elemezze, hogy a narrátor milyen elbeszéléstechnikai eszközökkel mutatja be az emlékezés folyamatát, illetve ismertesse ennek a megismerési folyamatnak a tapasztalatait! A kötet címének figyelembevételével értelmezze a novella elbeszélőjének és az általa elbeszélt történetnek a kapcsolatát!

Szabó Magda: Ezüstgolyó

-a novella emlékidéző szöveg, amely írója múltbeli emlékeket idéz fel és értelmez saját élettapasztalatai alapján

- a kötet címe mutatja, hogy a novellában elbeszélt emlék megelevenedő halottról szól, ahol az elbeszélő nem távolságtartással néz szembe az ismeretlennel, ami életünk végén vár, hanem  győzedelmeskedik a halál felett, kijátssza annak félelmetességét

-a novella egy tettel indít, majd tettet magyarázatát ismerjük, mélyebb képzettársítással és kifejtéssel,  tehát az emlékezés folyamatának valódi megindítójaként valamilyen hétköznapi esemény figyelhető meg, amelyet a szerző tudatos munkával ért meg később („ később, sokkal később…”)

-az emlékezést folyamatként ábrázolja, amelyben lépésről lépésre lehet haladni, amelyben van egy katalizátor (a telefonhívás az emlék „feltöréséről”) és egy külső szem (a férj), aki segít egy új szemszöget biztosítani a megértésben. Szabó Magda novellája az emlékezést egy szubjektív és nehezen megérthető folyamatként ábrázolja, amely változik az emlékezővel, de egyben köti is magát az emlékezőhöz. Ezért fontos szereplő az emlékező Szabó Magdán kívül a férj, aki képes az emléket az emlékező szemszögének rabságából kibontani, és megmutatni egy új oldalát, miszerint Ida intézménnyé válása nem egy általa szeretett és választott szerep volt, pusztán Szabó Magda és az család számára, Ida valódi személyiségét és érzéseit csak most, megelevenedvekezdi el érteni a szintén élete végén járó írónő (2002-s a kötet, az írónő 2007-ben halt meg)

-a szöveg bemutatja, hogy az emlékezés egy átírás is, amelyben az emlékező megérti a múltban történeteket, lehetőséget kap (igaz, már későn) az értelmezésre, a másik emberhez való közelebb jutáshoz, olyan összefüggések megértéséhez, amelyek az adott időben nem voltak lehetségesek.

-Szabó Magda szövege jól mutatja, hogy az ember egész életében vágyik a megértésre és kutatja a múltbeli események okait, mélyebb jelentését, viszont példát is állít arra, hogy a múlt megváltoztathatatlan, hatása maximum az emlékező érzelmeire van.(„Hagyd Idát pihenni végre. Megérdemelte. Ő most már elment. EL.)

-a szöveg elbeszéléstechnikailag két részre osztható, ez a szövegen is látszik: a szöveg első fele, tömörebb, elbeszélő jellegű szöveg, amely az emléket és emlékező viszonyát írja le, majd egy párbeszédre épülő szövegegységben mutatja be a megértés folyamatát (SZM és férje dialógusából)

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.

A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.