Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Megvan a magyarérettségi nem hivatalos megoldása, itt találjátok a szövegértési tesztet

Van bármi értelme a memoritereknek? Így kellett megoldani az érvelési feladatot a magyarérettségin

Hogyan kellett megoldani a magyarérettségin a gyakorlati szövegalkotást? Mutatjuk

Ha arra vagytok kíváncsiak, hogyan kellett novellát elemezni, itt nézhetitek meg a szaktanár megoldását.

Értelmezze az alábbi költeményeket! Elemzésében térjen ki a beszédhelyzetekre, valamint a költemények szerkezeti jellemzőire! Értelmezze a lírai alanyok Váradhoz és értékeihez fűződő viszonyát, valamint a versek poétikai eszközeinek szerepét!

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól

Juhász Gyula: Várad

-Janus Pannonius humanista magyar költő Búcsú Váradtól című verse elégico-óda, amelyben a  Váradtól búcsúzó, ténylegesen induló költő ambivalens lelkiállapota jelenik meg. Érezhető a műben az erős érzelmi kötődés, és a jövőbe vetett bizonytalanság, esetleg félelem.
-JP szövege igékkel van telerakva, amely mutatja azt az aktivitást, amely a költőt Váradon jellemezte, illetve előrevetíti a változást, amely a távozással életében be fog állni.
-Szövege kapcsán a személyes kötődés egyben találkozik a reneszánsz értékszemlélettel :
„hőforrás-vizeink”-egészség, az irodalom, a művészetek és a szabad egyéniség jelenik meg.
-a búcsúzás kapcsán a búcsúzás nehézsége mellett az utazás fizikai nehézségei is megjelennek, okot adván a költőnek az aggodalomra („nem tart vissza folyó s az ingovány sem”), azonban a refrén nem pusztán a szövegnek ad ismétlő lendületet, hanem a költő saját magát is motiválja vele, erőt merít a búcsúzás fizikai és lelki részéhez
-Juhász Gyula a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó, komplex lelkivilágú költője, akinek életében szintén hasonlóan pozitív fókuszpont Nagyvárad. Juhász Gyula is kiemelkedő helyszínnek tartja a helyiséget, azonban szempontjai már ötvözik a 20. századi individuum és a költő saját értékrendszerét, kevésbé általánosak, a költő jobban reflektál Várad kapcsán önmagára („benned lettem én is újjá”). JGY kötődése személyesebb, amiket végig is vesz: utal költészeti sikereire, a megismert szerelemre, személyes élményeire („Kispipában kék ködök közt,/ hány szürke bánatot feledtem”)
-ezek alapján JGy szövege inkább óda jellegű, amelyben az elégikus vonások kis mértékben jelennek meg, mivel a vers hangvétele a sok szép emlék kapcsán fennkölt és boldog. A szöveg érzelmekkel teli vallomásként is értelmezhető a városhoz, amely oly sokat adott neki, és ahova mindig is vágyik. Érezhető, hogy JGY számára a fizikális elszakadás nem jelent lelki elszakadást, míg a JP szövegben semmilyen utalás nincs arra, hogy a költő motivációt lelne az emlékezésben, ott a búcsú véglegesnek és megmásíthatatlannak érezhető.
-elmondható, hogy a két szöveg hasonló szempontot képvisel, atekitetben, hogy mindkét szerző értékekkel teli kapcsolatot ápol Váraddal, amelyet a címek is egyértelműen mutatnak (mindkettő központba helyezi Váradot), azonban míg JP a veszteségélményre koncentrál (ezt a címbeli búcsú szó is mutatja), addig JGY versalkotó szempontja a jóleső emlékezés, amely érezhetően pozitív energiát ad a szerzőnek.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.

A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok.