Hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, a következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a töriérettségivel és azokkal a témákkal foglalkozunk, amiket kötelező átnézni.
A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanolyan felépítésűek, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon – magyarázza Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az
Árpád-házi uralkodók, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több szempontból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük.
- mondja a töritanár. Ami az egyetemes történelmet érinti, és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás és a nagy felfedezések, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek. A középszintű érettségin ezen felül sokszor előkerül Hunyadi Mátyás, Sztálin és a Szovjetunió is - teszi hozzá.
Mi a helyzet azokkal a témákkal, amikre kevesebb idő jut az iskolában?
A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végére marad, az idő hiánya pedig probléma lehet, nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra - mondja az SG szekcióvezetője. Pedig
a Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira érdemes fókuszálni
- teszi hozzá Riskutia Tamás. Ezek olyan fontos témák, amelyek ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik, és olyan gazdasági alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
