Slágertémák a töriérettségin: ezeket nézzétek át, mert szinte minden évben előkerülnek

Hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, a következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a töriérettségivel és azokkal a témákkal foglalkozunk, amiket kötelező átnézni.

  • Csik Veronika

A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanolyan felépítésűek, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon – magyarázza Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az

Árpád-házi uralkodók, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több szempontból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük.

- mondja a töritanár. Ami az egyetemes történelmet érinti, és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás és a nagy felfedezések, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek. A középszintű érettségin ezen felül sokszor előkerül Hunyadi Mátyás, Sztálin és a Szovjetunió is - teszi hozzá.

Mi a helyzet azokkal a témákkal, amikre kevesebb idő jut az iskolában?

A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végére marad, az idő hiánya pedig probléma lehet, nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra - mondja az SG szekcióvezetője. Pedig

a Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira érdemes fókuszálni

- teszi hozzá Riskutia Tamás. Ezek olyan fontos témák, amelyek ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik, és olyan gazdasági alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter