Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.
A tavalyi 11 004-ről idén 11 351-re emelkedett a felsőoktatási szakképzésre (FOSZK) jelentkezők száma. A lassú, de folyamatos emelkedés egyik oka szinte biztos, hogy a felvételi követelmények szigorítása: 2020 óta legalább egy emelt szintű érettségit kell tenniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan szakra szeretnének bekerülni. A felsőoktatási szakképzésen viszont nincs ilyen feltétel, sőt később könnyebben lehet bejutni alap- és osztatlan képzésre is. Nem véletlen, hogy míg 2020-ban alig 10 ezres jelentkezői létszámot könyvelhettek el ezek a képzések, idén már jóval 11 ezer felett van a felvételizők száma.
A felsőoktatási szakképzés érdekes hibrid: a kétéves, "szakmaközpontú" képzéseket az egyetemek és főiskolák indítják, de elvégésükért nem jár diploma, csak felsőfokú szakképzettség. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.
A lényeg a pontozás
A felsőoktatási szakképzésre gyakorlatilag ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. A pontszámítási szabályok viszont több helyen is komolyan eltérnek az alap- vagy osztatlan képzésekétől.
Komoly könnyítést kapnak azok, akik ilyen képzésre jelentkeznek: a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják. Ezekhez a szakokhoz emelt szintű érettségi sem kell - és ez fontos tényező azoknak, akik a 2020 óta érvényes felvételi követelmény miatt aggódnak.
Ráadásul 2021-ben tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól.
Tehát azoknak, akik elvégeztek egy kétéves FOSZK-os képzést, és továbbtanulnának alap- és osztatlan képzésen, nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat a felsőoktatási szakképzési oklevelük minősítése alapján is meghatározhatják.
Tehát az érettségi eredmények, középiskolai jegyek sem számítanak (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott). Igaz, az oklevél beszámítása csak szakirányú továbbtanulásnál opció.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
