Tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól. A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, vagy érettségi eredményük alapján nem kerülhetnének be a kiválasztott alapszakra. Ha vállalják a kétéves kitérőt, végül az alapszakos diploma is meglehet.
„Nincs emelt szintű érettségid? Ne csüggedj, van még lehetőséged arra, hogy egyetemi hallgatóként kezdd a szeptembert!”
„Továbbtanulás emelt érettségi nélkül… nálunk lehetséges!”
„Nem akarsz emelt szintű érettségit tenni, de felvételizni szeretnél? Megoldható”
Ilyen Facebook-posztokkal és hirdetésekkel próbálták népszerűsíteni felsőoktatási szakképzéseiket idén tavasszal és nyár végén, a pótfelvételi jelentkezési határideje előtt a kisebb egyetemek és főiskolák. Nem véletlenül címezték hirdetéseiket azoknak, akik nem tettek emelt szintű érettségit májusban. A 2021-es volt az első olyan felvételi szezon, amikor a kétéves, egyetemek és főiskolák által szervezett, de diplomát nem adó felsőoktatási szakképzések végzősei anélkül jelentkezhettek BA- és BSc-szakokra, hogy újra neki kellett volna futniuk az emelt szintű érettséginek.
|
A felsőoktatási szakképzések kétéves, "szakmaközpontú" képzések, amelyeket az egyetemek és főiskolák indítanak, de elvégésükért diploma nem jár, viszont felsőfokú szakképzettség igen. A felsőoktatási szakképzésre – a pontszámítástól eltekintve – ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.
A legnépszerűbb terület évek óta a gazdaságtudományi a kereskedelem és marketing és a gazdálkodási és menedzsment, a vagy turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakokkal. A második legkeresettebb pedig az informatikai a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus képzésekkel. Az alapszakokéval azonos név senkit ne zavarjon össze, a felvételin figyelni kell a betűjeleket: a megszokott A (alapszak) helyett F betű jelöli a felsőoktatási szakképzéseket.
|
Kanyargós úton jutottunk el odáig, hogy évente több ezer potenciálus továbbtanuló kap felmentést a felvételi alapkövetelménye alól. 2014-ben még egészen más volt az irány, akkor állt elő a kormány azzal a javaslattal, hogy 2020-tól az egyetemekre és főiskolákra csak azok felvételizhessenek, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek, emellett pedig egy – minimum B2-es, vagyis középfokú – nyelvvizsgájuk van. Nem véletlenül próbálták kötelezővé tenni az addig csak néhány szakon alapfeltételnek számító emelt érettségit. A statisztikákból egyértelműen kiderült, hogy kevés továbbtanuló választotta a nehezebb, ám pluszpontokat érő vizsgát, ahogy nyelvvizsgát is kevesen tettek, ezt a felsőoktatási intézményekben „bennragadt” diplomák magas száma is jelezte.
Azt gondolták, öt év elég lesz a felkészülésre, de ahogy közeledett a 2020-as felvételi, úgy kezdett tiltakozni egyre több diákszervezet, szakmai szervezet és egyetem, az adatok ugyanis azt mutatták, hogy tízezrek szorulnak majd ki a felsőoktatásból. A kormány engedett, és végül 2019 decemberében – alig pár héttel a 2020-as felvételi szezon indulása előtt – lefújta a szigorítást. Persze nem teljesen: az emelt szintű érettségi követelménye maradt, vagyis egyetemre és főiskolára csak az felvételizhet, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz.
A szabály azokra nem vonatkozott (és ma sem vonatkozik), akiknek már van diplomájuk, náluk speciális pontszámítási módszert használnak az egyetemek, 2021-ben pedig kibővítették a „felmentettek” körét: a felsőoktatási szakképzést végzettek is könnyített úton juthatnak be egyetemre vagy főiskolára.
De hogyan?
Nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat pedig a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott). Az idei keresztféléves felvételin meghirdetett legtöbb szaknál az áll, hogy az ötös oklevél, 400, a négyes 340, a hármas pedig 280 pontot ér a felvételin, ehhez adják hozzá a különböző többletpontokat (például ha egy hallgatónak van nyelvvizsgája, akkor az azért járó 28/40 pontot).
A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy bármelyik tantárgyból emelt szintű érettségit tegyenek, vagy eredményeik alapján nem érnék el a BA/BSc-szakos ponthatárt. Ehhez persze közbe kell iktatniuk egy kétéves felsőoktatási szakképzést, amelyen jóval lazábbak a felvételi szabályok: nem kell emelt szintű érettségi, a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják.
A felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditekből 60-90-et ráadásul beszámítanak, ha valaki a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő alapszakon tanul tovább, például a gazdálkodási és menedzsment FSZ-képzés után az ugyanilyen nevű BSc-szakot választja, így az alapszak jóval rövidebb lehet. A Budapesti Gazdasági Egyetem például azt írja, náluk ilyenkor három félévvel lesz rövidebb az alapképzés – ez azt jelenti, hogy egy hallgató 4+4 félév alatt szerezhet diplomát, ami csak egy szemeszterrel hosszabb idő, mint ha a „hagyományos” úton került volna be a (maradjunk a példánknál) gazdálkodási és menedzsment szakra.
Nem lett népszerűbb. Majd most?
Elképzelhető, hogy a könnyítés a felsőoktatási szakképzések népszerűségének jót tesz majd. Az elmúlt években ugyanis mindössze 9-10 ezer felvételiző jelentkezett ilyen szakra, és csak minden hatodik diák jelölte meg ezeket első helyen.
A 2020-as felvételi szigorítás után sem ugrott meg a jelentkezőszám – igaz, abban az évben egyébként is negatív jelentkezési rekord született. A 2018-as általános felvételi időszakban valamivel több mint 10 400-an, egy évvel később 11 ezren, 2020-ban pedig 9893-an jelöltek meg felsőoktatási szakképzéseket. A számuk a 2021-es felvételin sem emelkedett sokkal, 11 ezren felvételiztek ilyen képzésre.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.
|
