Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Összegyűjtöttünk minden apró részletet a nyelvtudásért járó többletpontokról, lássuk, mi mindenre kell odafigyelnetek.
Többször is írtunk már arról, hogy a a felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú bizonyítvány pedig 40 pontot ér. Emellett az alapszabály mellett azonban további részletekre is érdemes odafigyelnetek, mutatjuk ezeket!
Csak a komplex nyelvvizsgáért jár plusz pont
Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban egyaránt vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élők, ők részvizsga esetén is kaphatnak plusz pontot, amennyiben hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni.
A többletpontok maximalizálva vannak
Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába rendelkeztek például két középfokú nyelvvizsgával, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudnotok, hogy amennyiben már van két emelt szintű érettségite, úgy a nyelvvizsgáért már nem jár plusz pont, hiszen összesen 100 többletpont kapható.
Egy idegen nyelv csak egyszer számít
Abban az esetben, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 plusz pontot kaphatjátok meg.
Az emelt szintű érettségiért sem jár minden esetben plusz pont
Ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor csak abban az esetben íródik jóvá az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják. Továbbá, vannak olyan képzések, - mint a művészeti és művészetközvetítési terület szakjai és az edző alapképzés - ahol a felvételi pontokat egy gyakorlati vizsga határozza meg, így hiába rendelkeztek emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával, egyiket sem veszik majd figyelembe.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.