Összegyűjtöttünk minden apró részletet a nyelvtudásért járó többletpontokról, lássuk, mi mindenre kell odafigyelnetek.
Többször is írtunk már arról, hogy a a felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú bizonyítvány pedig 40 pontot ér. Emellett az alapszabály mellett azonban további részletekre is érdemes odafigyelnetek, mutatjuk ezeket!
Csak a komplex nyelvvizsgáért jár plusz pont
Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban egyaránt vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élők, ők részvizsga esetén is kaphatnak plusz pontot, amennyiben hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni.
A többletpontok maximalizálva vannak
Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába rendelkeztek például két középfokú nyelvvizsgával, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudnotok, hogy amennyiben már van két emelt szintű érettségite, úgy a nyelvvizsgáért már nem jár plusz pont, hiszen összesen 100 többletpont kapható.
Egy idegen nyelv csak egyszer számít
Abban az esetben, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 plusz pontot kaphatjátok meg.
Az emelt szintű érettségiért sem jár minden esetben plusz pont
Ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor csak abban az esetben íródik jóvá az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják. Továbbá, vannak olyan képzések, - mint a művészeti és művészetközvetítési terület szakjai és az edző alapképzés - ahol a felvételi pontokat egy gyakorlati vizsga határozza meg, így hiába rendelkeztek emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával, egyiket sem veszik majd figyelembe.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
