A mesterképzéseknél ugyanis nem mindegy, milyen alapszakon tanultatok korábban. Mutatjuk, hol nézhetitek meg a bemeneti követelményeket, illetve mikor lehet szükségetek kreditelismerésre.
Korábban már írtunk róla, milyen minimumponthatárral kell kalkulálnotok, ha mesterszakra jelentkeztetek, illetve annak is utánajártunk, mennyi többletpontot kaphattok a felvételin 2021-ben. Most pedig azt néztük meg, mit kell tudnotok a kreditelismerésről.
Az alapképzésben szerzett végzettség ugyanis önmagában még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy felvételt nyerjetek egy mesterszakra. Ehhez teljesítenetek kell a bemeneti követelményeket, amelyeket ebben a táblázatban nézhettek meg.
Ha olyan szakon szereztétek az alap diplomátokat, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, nincs további teendőtök, hiszen külön vizsgálat nélkül elfogadják a jelentkezéseteket. Ellenkező esetben a megjelölt egyetem vagy főiskola kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban szerzett kreditek közül mennyi ismerhető el az új képzésen.
Amennyiben csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek titeket a képzésre, viszont a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek. Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alaképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott szakra. Mivel a kreditelismerés teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért erről bővebben az adott egyetemnél vagy főiskolánál tudtok érdeklődni.
Fontos, hogy ha előzetesen már lefolytattátok az egyetemmel a kreditelismerést - vagyis még a jelentkezés leadása előtt felkerestétek az adott intézményt -, akkor sem kell feltöltenetek a felvi rendszerébe a határozatot. Illetve arra is figyeljetek, hogy a kreditelismerési eljárásért a felsőoktatási intézmények díjat kérhetnek.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
