Mesterképzéseknél teljesen másképp működik a pontszámítás, mint alap- és osztatlan szakok esetén. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a pluszpontokra.
A mesterszakos pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, viszont esélyegyenlőség jogcímen – azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért – mindenképpen kaphattok legalább egy, de legfeljebb tíz többletpontot.
Ezeken kívül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga – amely a legtöbb mesterszaknál kötelező – vagy a motivációs beszélgetés eredménye is. Ezekről bővebben az egyetem vagy főiskola honlapján tudtok tájékozódni.
A sikeres felvételihez a minimumponthatárt is el kell érnetek, ami mesterképzések esetén az összpontszám (100 pont) fele, azaz 50 pont. Ha ezt nem sikerül megugranotok, sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább. A minimum teljesítése azonban a legtöbb esetben nem elég, ennél magasabb a léc. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2021-es felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.
A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2019-es ponthatárokat itt, a 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.
Arról, hogy a 2021-es felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
