Minimumponthatár a mesterképzésen: ha ezt nem sikerül elérnetek, bukjátok a felvételit

Nemcsak az alap- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek kell számolniuk minimumponthatárral, hanem a mesterszakokra felvételizőknek is. Mutatjuk, hány pont alatt nem kerülhettek be egyetlen államilag támogatott és önköltséges képzésre sem.

  • Tóth Alexandra

Bár arról a felsőoktatási intézmények saját határkörben döntenek, hogy pontosan milyen követelmények alapján rangsorolják a mesterszakra felvételizőket, van azonban néhány keretfeltétel, aminek minden esetben meg kell felelni. Ilyen többek között a minimumponthatár, ami mesterképzések esetén az összpontszám (100 pont) fele, azaz 50 pont. Ezt mindenképpen el kell érnetek, különben sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább.

A minimum teljesítése azonban a legtöbb esetben nem elég, ennél magasabb a léc, amit meg kell ugrani. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2021-es felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2019-es ponthatárokat itt, a 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.

Arról, hogy a 2021-es felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.