Nem csak novellaelemzés lehet a magyarérettségin, más feladatra is érdemes készülni

Sánta Ferenc, Szabó Magda, Lázár Ervin, Móricz Zsigmond, Bodor Ádám, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, Mándy Iván – az elmúlt években többek között ezektől a szerzőktől szerepelt egy-egy novella a magyarérettségin. Az érettségizők a középszintű írásbeli második részében két esszéfeladat közül választhatnak – vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két műről írnak összehasonlító elemzést. A többség az első feladat mellett dönt.

  • Eduline

„A középszinten érettségizők többsége általában a novellaelemzést választja, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára. A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet – igaz, ez korszakfüggő”.

A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen banális okok is állhatnak – egész egyszerűen ott egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.

Nem csak novella lehet

Az érettségizők általában a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel, pedig nem csak ilyen műfajú szöveget kaphatnak a középszintű magyarérettségi második részében – az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás külön kiemeli, hogy „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.

Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni – igaz, ilyenkor ismert alkotást kaptak a diákok, ilyen volt például 2006 májusában Márai Sándor Halotti beszéd című verse.

Vagyis a következő pár napban akkor is érdemes átfutni a ballada- és a verselemzés szempontjait, ha már előre tudjátok, hogy nem az összehasonlító elemzést fogjátok választani. Ha balladát kaptok, érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán – hívja fel a figyelmet Szabó Roland. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.