Nem csak novellaelemzés lehet a magyarérettségin, más feladatra is érdemes készülni

„A középszinten érettségizők többsége általában a novellaelemzést választja, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára. A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet – igaz, ez korszakfüggő”.

A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen banális okok is állhatnak – egész egyszerűen ott egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.

Nem csak novella lehet

Az érettségizők általában a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel, pedig nem csak ilyen műfajú szöveget kaphatnak a középszintű magyarérettségi második részében – az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás külön kiemeli, hogy „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.

Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni – igaz, ilyenkor ismert alkotást kaptak a diákok, ilyen volt például 2006 májusában Márai Sándor Halotti beszéd című verse.

Vagyis a következő pár napban akkor is érdemes átfutni a ballada- és a verselemzés szempontjait, ha már előre tudjátok, hogy nem az összehasonlító elemzést fogjátok választani. Ha balladát kaptok, érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán – hívja fel a figyelmet Szabó Roland. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.