Sánta Ferenc, Szabó Magda, Lázár Ervin, Móricz Zsigmond, Bodor Ádám, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, Mándy Iván – az elmúlt években többek között ezektől a szerzőktől szerepelt egy-egy novella a magyarérettségin. Az érettségizők a középszintű írásbeli második részében két esszéfeladat közül választhatnak – vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két műről írnak összehasonlító elemzést. A többség az első feladat mellett dönt.
„A középszinten érettségizők többsége általában a novellaelemzést választja, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára. A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet – igaz, ez korszakfüggő”.
A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen banális okok is állhatnak – egész egyszerűen ott egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
Nem csak novella lehet
Az érettségizők általában a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel, pedig nem csak ilyen műfajú szöveget kaphatnak a középszintű magyarérettségi második részében – az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás külön kiemeli, hogy „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.
Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni – igaz, ilyenkor ismert alkotást kaptak a diákok, ilyen volt például 2006 májusában Márai Sándor Halotti beszéd című verse.
Vagyis a következő pár napban akkor is érdemes átfutni a ballada- és a verselemzés szempontjait, ha már előre tudjátok, hogy nem az összehasonlító elemzést fogjátok választani. Ha balladát kaptok, érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán – hívja fel a figyelmet Szabó Roland. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
|
