Nem lesz egyszerű dolguk az idén érettségizőknek: fél év otthoni tanulás után kell jól teljesíteniük az írásbeli vizsgákon. A következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk második részében a középszintű magyarérettségi műelemző feladataival foglalkozunk.
A középszintű magyarérettségi második részének fókuszában a műelemzés áll. A diákok két feladat közül választhatnak: vagy egy megadott műről (vagy műrészletről) írnak problémaközpontú, értelmező bemutatást, vagy két megadott műről készítenek összehasonlító elemzést. Bármelyik mellett is döntenek, 150 percük van a 400-800 szavas esszé megírására. Mire kell figyelniük? Erről kérdeztük Szabó Rolandot, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanárát.
Műelemzés: a cím és a szöveg viszonya is fontos lehet
A gimnáziumi vezetőtanár az idén érettségizőknek azt tanácsolja? ha a műelemzést választják, legalább kétszer olvassák el a szöveget. Azzal nem érdemes kalkulálni, hogy olyan művet kapnak majd, amelyet magyarórákon is feldolgoztak, de a vizsgaleírás arra is felhívja a figyelmet, hogy „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét, műrészlet esetén pedig nem elvárás a teljes mű ismerete”.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a novellaelemzés szempontjait érdemes alaposan átnézni a vizsga előtt, leggyakrabban ugyanis ilyen műfajú szöveget kapnak a diákok. „Az értékelés általában klasszikus – már-már mechanikusnak mondható – elemzési metódusokat kér számon” – mondja Szabó Roland, hozzátéve: fontos például a cím (amely lehet témajelölő vagy metaforikus) és a szöveg viszonyának vizsgálata, illetve mindenképpen érdemes kitérni a műfaji sajátosságok vizsgálatára, „ha konkrétan nem is ezt kéri számon a feladatkiírás, nagyon sok következtetés levonható az ilyen szempontú szövegelemzésből”.
Itt elsősorban a szereplői viszonyrendszert, az időbeliség kérdését (mennyi idő alatt játszódik le a történet, és az lineáris-e vagy sem), valamint a végkifejlet (csattanó) értelmezését kell megvizsgálni – tanácsolja az érettségizőknek. A feladatkiírás általában az elbeszélő szerepére, a nyelviségre, stilisztikai jellemzőkre kérdez rá.
Szabó Roland szerint az elbeszélő kérdésének kidolgozásakor fontos szempontok lehetnek a következők:
Az elbeszélő a történeten kívül helyezkedik-e el vagy a történet részese?
A történetmondás ideje és az elbeszélt idő egybeesik-e vagy retrospektív (időben visszatekintő) a narratíva?Az elbeszélő belehelyezkedik-e a szereplői nézőpontokba?Elmond-e mindent, tehát mindentudó-e vagy a történésekre, gondolatokra, viszonyokra való rálátása korlátozott?
„A nyelvezet szempontjából a legérdekesebb kérdés az elbeszélői és a szereplői megszólalások kérdése, az elhallgatások, metaforikus utalások megfejtése” – teszi hozzá.
Nem csak novella jöhet
Persze nem biztos, hogy idén is novellát kell majd elemezni – volt már arra példa, hogy egy balladát vagy költeményt jelöltek ki a feladatsor összeállítói, ezeknek a műfaji sajátosságait, elemzési szempontjait is érdemes átnézni. „A feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül” – hívja fel a figyelmet a vizsgaleírás.
„A balladaelemzés kapcsán érdemes szem előtt tartani azt, hogy három műnem sajátosságait hordozza magán. Ettől függetlenül középszinten a feladat a narráció elemzésére vonatkozik majd, hiszen a ballada epikai műfaj. Az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv” – mondja Szabó Roland. Hozzáteszi: ugyanakkor a poétikai és dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.
Összehasonlító elemzés: egy táblázat sokat segíthet
A középszintű magyarérettségi második részében a másik választható feladat az „összehasonlító elemzés”. „Mivel középszintű érettségiről van szó, ezért szinte biztosan várható, hogy olyan költemények összehasonlítására kell számítani, amelyek összevethetősége több szempontból is kézenfekvő, a két szöveg szinte felkínálja önmagától az összehasonlítás szempontjait” – mondja a vezetőtanár.
Az érettségizőknek azt tanácsolja, a hagyományos vázlat helyett készítsenek egy összehasonlító táblázatot, „az összehasonlítás szempontrendszere szinte biztosan a műfaji hasonlóságokra kérdez rá, valamint a tematikus jellemzők összevetését és a költői eszközök és értelmezési lehetőségek összehasonlítását kéri”. Ha ez megvan, a táblázat alapján könnyen meg lehet írni az esszét.
Fontos: a szöveg felépítésekor nem jó megoldás, ha a műveket külön-külön egységben, egymás után elemzitek, ez nem összehasonlító elemzés. Szabó Roland szerint a szövegnek lineárisan előrehaladónak kell lennie, az összehasonlítás szempontjait külön-külön bekezdésbe érdemes foglalni, az esszé legfőbb célja a hasonlóságok és/vagy különbségek megállapítása.
Hány pontot szerezhettek?
A középszintű magyarérettségi második részével – vagyis a műelemzés/összehasonlító elemzés megírásával – legfeljebb 40 pontot szerezhettek. A tartalmi minőséget maximum 25 ponttal díjazhatják a javító tanárok, a stílust, nyelvhelyességet 10, a szövegszerkezetet 5 ponttal. Az egész középszintű dolgozat helyesírására maximum 8 pontot, az írásképre 2 pontot lehet kapni.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
