Nem csak novella lehet a magyarérettségin: mutatjuk, mit érdemes átnézni

A középszintű magyarérettségi második részének fókuszában a műelemzés áll. A diákok két feladat közül választhatnak: vagy egy megadott műről (vagy műrészletről) írnak problémaközpontú, értelmező bemutatást, vagy két megadott műről készítenek összehasonlító elemzést. Bármelyik mellett is döntenek, 150 percük van a 400-800 szavas esszé megírására. Mire kell figyelniük? Erről kérdeztük Szabó Rolandot, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanárát.

Műelemzés: a cím és a szöveg viszonya is fontos lehet

A gimnáziumi vezetőtanár az idén érettségizőknek azt tanácsolja? ha a műelemzést választják, legalább kétszer olvassák el a szöveget. Azzal nem érdemes kalkulálni, hogy olyan művet kapnak majd, amelyet magyarórákon is feldolgoztak, de a vizsgaleírás arra is felhívja a figyelmet, hogy „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét, műrészlet esetén pedig nem elvárás a teljes mű ismerete”.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a novellaelemzés szempontjait érdemes alaposan átnézni a vizsga előtt, leggyakrabban ugyanis ilyen műfajú szöveget kapnak a diákok. „Az értékelés általában klasszikus – már-már mechanikusnak mondható – elemzési metódusokat kér számon” – mondja Szabó Roland, hozzátéve: fontos például a cím (amely lehet témajelölő vagy metaforikus) és a szöveg viszonyának vizsgálata, illetve mindenképpen érdemes kitérni a műfaji sajátosságok vizsgálatára, „ha konkrétan nem is ezt kéri számon a feladatkiírás, nagyon sok következtetés levonható az ilyen szempontú szövegelemzésből”.

A Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanárát arra kértük, foglalja össze, mire kell figyelni a középszintű magyarérettségi második részében

Itt elsősorban a szereplői viszonyrendszert, az időbeliség kérdését (mennyi idő alatt játszódik le a történet, és az lineáris-e vagy sem), valamint a végkifejlet (csattanó) értelmezését kell megvizsgálni – tanácsolja az érettségizőknek. A feladatkiírás általában az elbeszélő szerepére, a nyelviségre, stilisztikai jellemzőkre kérdez rá.

Szabó Roland szerint az elbeszélő kérdésének kidolgozásakor fontos szempontok lehetnek a következők:

Az elbeszélő a történeten kívül helyezkedik-e el vagy a történet részese?

A történetmondás ideje és az elbeszélt idő egybeesik-e vagy retrospektív (időben visszatekintő) a narratíva?

Az elbeszélő belehelyezkedik-e a szereplői nézőpontokba?

Elmond-e mindent, tehát mindentudó-e vagy a történésekre, gondolatokra, viszonyokra való rálátása korlátozott?

„A nyelvezet szempontjából a legérdekesebb kérdés az elbeszélői és a szereplői megszólalások kérdése, az elhallgatások, metaforikus utalások megfejtése” – teszi hozzá.

Nem csak novella jöhet

Persze nem biztos, hogy idén is novellát kell majd elemezni – volt már arra példa, hogy egy balladát vagy költeményt jelöltek ki a feladatsor összeállítói, ezeknek a műfaji sajátosságait, elemzési szempontjait is érdemes átnézni.  „A feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül” – hívja fel a figyelmet a vizsgaleírás.

„A balladaelemzés kapcsán érdemes szem előtt tartani azt, hogy három műnem sajátosságait hordozza magán. Ettől függetlenül középszinten a feladat a narráció elemzésére vonatkozik majd, hiszen a ballada epikai műfaj. Az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv” – mondja Szabó Roland. Hozzáteszi: ugyanakkor a poétikai és dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.

Összehasonlító elemzés: egy táblázat sokat segíthet

A középszintű magyarérettségi második részében a másik választható feladat az „összehasonlító elemzés”. „Mivel középszintű érettségiről van szó, ezért szinte biztosan várható, hogy olyan költemények összehasonlítására kell számítani, amelyek összevethetősége több szempontból is kézenfekvő, a két szöveg szinte felkínálja önmagától az összehasonlítás szempontjait” – mondja a vezetőtanár.

Az érettségizőknek azt tanácsolja, a hagyományos vázlat helyett készítsenek egy összehasonlító táblázatot, „az összehasonlítás szempontrendszere szinte biztosan a műfaji hasonlóságokra kérdez rá, valamint a tematikus jellemzők összevetését és a költői eszközök és értelmezési lehetőségek összehasonlítását kéri”. Ha ez megvan, a táblázat alapján könnyen meg lehet írni az esszét.

Fontos: a szöveg felépítésekor nem jó megoldás, ha a műveket külön-külön egységben, egymás után elemzitek, ez nem összehasonlító elemzés. Szabó Roland szerint a szövegnek lineárisan előrehaladónak kell lennie, az összehasonlítás szempontjait külön-külön bekezdésbe érdemes foglalni, az esszé legfőbb célja a hasonlóságok és/vagy különbségek megállapítása.

Hány pontot szerezhettek?

A középszintű magyarérettségi második részével – vagyis a műelemzés/összehasonlító elemzés megírásával – legfeljebb 40 pontot szerezhettek. A tartalmi minőséget maximum 25 ponttal díjazhatják a javító tanárok, a stílust, nyelvhelyességet 10, a szövegszerkezetet 5 ponttal. Az egész középszintű dolgozat helyesírására maximum 8 pontot, az írásképre 2 pontot lehet kapni.