Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem lesz egyszerű dolguk az idén érettségizőknek: fél év otthoni tanulás után kell jól teljesíteniük az írásbeli vizsgákon. A következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával foglalkozunk.
„A gyerekek versenysportolóvá válásával kapcsolatban sokféle vélemény, álláspont fogalmazódhat meg. Ön miben látja a fiatalok versenyszerű, rendszeres, szervezett sportolásának előnyeit vagy hátrányait? Fejtse ki erről álláspontját 3-5 érvvel 120-200 szó terjedelemben! Érvei kapcsolódjanak a felvezető szöveg gondolataihoz is” – ezt a feladatot kellett megoldaniuk azoknak a diákoknak a tavaly májusi érettségin, akik középszinten vizsgáztak magyarból, és a rövid fogalmazási feladatok közül az érvelést választották.
A középszintű magyarérettségi első feladatsora két nagy egységből áll: a diákoknak először egy szöveget kell elolvasniuk, majd megválaszolniuk az ahhoz kapcsolódó kérdéseket, ezután pedig egy rövid szövegalkotási feladat vár rájuk. Ennél a feladatnál dönthetnek arról, hogy érvelést írnak a megadott témáról, vagy pedig egy megadott témáról, a megadott műfajban írnak szöveget (motivációs levelet, különböző témájú hivatalos levelet, például panaszos levelet, kérvényt, esetleg hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, ajánlást, méltatást).
Az első lépés: a feladat értelmezése
Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint érdemes némi időt szánni az érvelési feladat leírásának értelmezésére, ugyanis nem mindegy, hogy valami ellen, mellett vagy esetleg is-is kell érvelni. Ha nincs ilyen konkrét kitétel, akkor bármelyik irány jó lehet – ebben az esetben nincs „rossz vélemény”, ez nem befolyásolhatja az értékelést.
| Érvelési feladatok az elmúlt évekből |
A feladatokhoz minden vizsgaidőszakban tartozott egy-egy bázisszöveg. Ön hogyan vélekedik az udvariasságról: kellemesebbé, élhetőbbé teszi-e a társas emberi létet, a mindennapokat? Fejtse ki álláspontját 3-5 érvvel, 120-200 szó terjedelemben! Érvelő fogalmazásában használja fel a fenti gondolatokat és saját, személyes tapasztalatait is! (2020. október) A gyerekek versenysportolóvá válásával kapcsolatban sokféle vélemény, álláspont fogalmazódhat meg. Ön miben látja a fiatalok versenyszerű, rendszeres, szervezett sportolásának előnyeit vagy hátrányait? Fejtse ki erről álláspontját 3-5 érvvel 120-200 szó terjedelemben! Érvei kapcsolódjanak a felvezető szöveg gondolataihoz is. (2020. május) Ön szerint a középiskolás korosztályt melyik internetes keresési stílus jellemzi? Inkább megelégszik az elsőként megjelenő információkkal, vagy tovább vizsgálja az adott témakört, keres és válogat a találatok között? Álláspontját 3-5, jól elkülöníthető érvvel fejtse ki, hivatkozzon a felvezető szöveg valamely megállapítására és személyes tapasztalatára is! (2019. október) Ha választhat, Ön feliratosan vagy inkább szinkronizálva nézi meg az új sikerfilmeket vagy a régi kedvenceit? Kifejtésében utaljon a felvezető szöveg megállapításaira, személyes tapasztalataira, említsen legalább egy konkrét filmet is! Álláspontja megfogalmazásakor 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet tegyen mérlegre! (2019. május) Több középiskolai tantárgy céljai és feladatai között megtalálhatjuk a kulturált érvelő vita megismerését, gyakorlását. Ön szerint miről érdemes és miről nem érdemes vitatkozni a tanórákon? Fejtse ki véleményét! Kifejtésében hivatkozzon az alább idézett szöveg állításaira is! Érvelő szövege 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet tegyen mérlegre! (2018. október) Ön szerint milyen érvek szólnak a mai Magyarországon a Valentin-nap, a nőnap vagy a halloween ünneplése mellett? Ön hogyan vélekedik ezekről az ünnepekről? Érvelésében fogalmazzon meg a három ünnepről együttesen 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet. A kifejtéshez felhasználhatja a három ünnepről közölt forrásrészletet. (2018. május) |
A megadott szövegre kell támaszkodni
Az érvelési feladatban a vizsgázóknak jellemzően valamilyen közéleti téma köré épülő felvezetőszöveghez kapcsolódva kell szöveget írniuk. A Szent István Gimnázium vezetőtanára szerint emiatt ez egyben szövegértési feladat is, „hiszen a kijelölt témához kapcsolódó idézett szöveget először is értelmezni kell, majd abból kiindulva vagy annak lényegi pontjait a szövegtesten belül felhasználva kell felépülnie”.
„Az érvelési szöveg mindig ok-okozati alapon alátámasztott érvek megfogalmazása, oly módon, hogy amit állítunk (ami a megfogalmazott vélemény) azt észérvekkel alá is kell támasztani (miért állítjuk azt, amit állítunk). Tehát a szöveg a „tételmondat-bizonyítás” logikáját követve építkezik” – hívja fel a figyelmet a vezetőtanár.

Szabó Roland hozzáteszi: érdemes olyan felütéssel kezdeni, amely figyelemfelkeltő, de lehet a primer szöveg értelmezése is. A tárgyalás részben az ok-okozati alapon felépülő érvrendszert kell közölni, ami akár kapcsolódhat a feladat idézett (primer) szövegéhez is. Jellemzően ez a rész a legterjedelmesebb” – mondja a Szent István Gimnázium tanára, hozzátéve: a befejezésben vagy összegezzük a képviselt álláspontot, vagy pedig egy, a témához szorosan kapcsolódó további kérdés fölvetésével is zárhatunk.
Közhelyekre nem jár pont
A felvezetőszöveg megállapításaira tehát reflektálni kell, ugyanakkor ügyelni kell a feladatkiírásban kért érvek számára is – általában három-öt érvet kérnek a vizsgázóktól –, és arra is, hogy az érvek relevánsak, valódiak legyenek, álérvekre, közhelyekre nem jár pont.
Helyesírás, külalak, stílus
A maximális pontszám megszerzéséhez persze ügyelni kell a helyesírásra, a külalakra, a megfelelő szövegtagolásra (új gondolategységek új bekezdésben), de érdemes kerülni a dagályos stílust is. Ezért a szövegalkotási feladatért egyébként maximum 10 pontot kaphatnak a vizsgázók – ez az összpontszám tíz százaléka.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.