Nem lesz egyszerű dolguk az idén érettségizőknek: fél év otthoni tanulás után kell jól teljesíteniük az írásbeli vizsgákon. A következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával foglalkozunk.
„A gyerekek versenysportolóvá válásával kapcsolatban sokféle vélemény, álláspont fogalmazódhat meg. Ön miben látja a fiatalok versenyszerű, rendszeres, szervezett sportolásának előnyeit vagy hátrányait? Fejtse ki erről álláspontját 3-5 érvvel 120-200 szó terjedelemben! Érvei kapcsolódjanak a felvezető szöveg gondolataihoz is” – ezt a feladatot kellett megoldaniuk azoknak a diákoknak a tavaly májusi érettségin, akik középszinten vizsgáztak magyarból, és a rövid fogalmazási feladatok közül az érvelést választották.
A középszintű magyarérettségi első feladatsora két nagy egységből áll: a diákoknak először egy szöveget kell elolvasniuk, majd megválaszolniuk az ahhoz kapcsolódó kérdéseket, ezután pedig egy rövid szövegalkotási feladat vár rájuk. Ennél a feladatnál dönthetnek arról, hogy érvelést írnak a megadott témáról, vagy pedig egy megadott témáról, a megadott műfajban írnak szöveget (motivációs levelet, különböző témájú hivatalos levelet, például panaszos levelet, kérvényt, esetleg hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, ajánlást, méltatást).
Az első lépés: a feladat értelmezése
Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint érdemes némi időt szánni az érvelési feladat leírásának értelmezésére, ugyanis nem mindegy, hogy valami ellen, mellett vagy esetleg is-is kell érvelni. Ha nincs ilyen konkrét kitétel, akkor bármelyik irány jó lehet – ebben az esetben nincs „rossz vélemény”, ez nem befolyásolhatja az értékelést.
| Érvelési feladatok az elmúlt évekből |
A feladatokhoz minden vizsgaidőszakban tartozott egy-egy bázisszöveg. Ön hogyan vélekedik az udvariasságról: kellemesebbé, élhetőbbé teszi-e a társas emberi létet, a mindennapokat? Fejtse ki álláspontját 3-5 érvvel, 120-200 szó terjedelemben! Érvelő fogalmazásában használja fel a fenti gondolatokat és saját, személyes tapasztalatait is! (2020. október) A gyerekek versenysportolóvá válásával kapcsolatban sokféle vélemény, álláspont fogalmazódhat meg. Ön miben látja a fiatalok versenyszerű, rendszeres, szervezett sportolásának előnyeit vagy hátrányait? Fejtse ki erről álláspontját 3-5 érvvel 120-200 szó terjedelemben! Érvei kapcsolódjanak a felvezető szöveg gondolataihoz is. (2020. május) Ön szerint a középiskolás korosztályt melyik internetes keresési stílus jellemzi? Inkább megelégszik az elsőként megjelenő információkkal, vagy tovább vizsgálja az adott témakört, keres és válogat a találatok között? Álláspontját 3-5, jól elkülöníthető érvvel fejtse ki, hivatkozzon a felvezető szöveg valamely megállapítására és személyes tapasztalatára is! (2019. október) Ha választhat, Ön feliratosan vagy inkább szinkronizálva nézi meg az új sikerfilmeket vagy a régi kedvenceit? Kifejtésében utaljon a felvezető szöveg megállapításaira, személyes tapasztalataira, említsen legalább egy konkrét filmet is! Álláspontja megfogalmazásakor 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet tegyen mérlegre! (2019. május) Több középiskolai tantárgy céljai és feladatai között megtalálhatjuk a kulturált érvelő vita megismerését, gyakorlását. Ön szerint miről érdemes és miről nem érdemes vitatkozni a tanórákon? Fejtse ki véleményét! Kifejtésében hivatkozzon az alább idézett szöveg állításaira is! Érvelő szövege 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet tegyen mérlegre! (2018. október) Ön szerint milyen érvek szólnak a mai Magyarországon a Valentin-nap, a nőnap vagy a halloween ünneplése mellett? Ön hogyan vélekedik ezekről az ünnepekről? Érvelésében fogalmazzon meg a három ünnepről együttesen 3-5, egymástól jól elkülöníthető érvet. A kifejtéshez felhasználhatja a három ünnepről közölt forrásrészletet. (2018. május) |
A megadott szövegre kell támaszkodni
Az érvelési feladatban a vizsgázóknak jellemzően valamilyen közéleti téma köré épülő felvezetőszöveghez kapcsolódva kell szöveget írniuk. A Szent István Gimnázium vezetőtanára szerint emiatt ez egyben szövegértési feladat is, „hiszen a kijelölt témához kapcsolódó idézett szöveget először is értelmezni kell, majd abból kiindulva vagy annak lényegi pontjait a szövegtesten belül felhasználva kell felépülnie”.
„Az érvelési szöveg mindig ok-okozati alapon alátámasztott érvek megfogalmazása, oly módon, hogy amit állítunk (ami a megfogalmazott vélemény) azt észérvekkel alá is kell támasztani (miért állítjuk azt, amit állítunk). Tehát a szöveg a „tételmondat-bizonyítás” logikáját követve építkezik” – hívja fel a figyelmet a vezetőtanár.
Szabó Roland hozzáteszi: érdemes olyan felütéssel kezdeni, amely figyelemfelkeltő, de lehet a primer szöveg értelmezése is. A tárgyalás részben az ok-okozati alapon felépülő érvrendszert kell közölni, ami akár kapcsolódhat a feladat idézett (primer) szövegéhez is. Jellemzően ez a rész a legterjedelmesebb” – mondja a Szent István Gimnázium tanára, hozzátéve: a befejezésben vagy összegezzük a képviselt álláspontot, vagy pedig egy, a témához szorosan kapcsolódó további kérdés fölvetésével is zárhatunk.
Közhelyekre nem jár pont
A felvezetőszöveg megállapításaira tehát reflektálni kell, ugyanakkor ügyelni kell a feladatkiírásban kért érvek számára is – általában három-öt érvet kérnek a vizsgázóktól –, és arra is, hogy az érvek relevánsak, valódiak legyenek, álérvekre, közhelyekre nem jár pont.
Helyesírás, külalak, stílus
A maximális pontszám megszerzéséhez persze ügyelni kell a helyesírásra, a külalakra, a megfelelő szövegtagolásra (új gondolategységek új bekezdésben), de érdemes kerülni a dagályos stílust is. Ezért a szövegalkotási feladatért egyébként maximum 10 pontot kaphatnak a vizsgázók – ez az összpontszám tíz százaléka.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
