Az 50 órát idén is kötelező teljesíteniük az érettségizőknek - de mi a helyzet az újraérettségizőkkel?

Arról már számtalanszor írtunk, hogy az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De nézzük, milyen szabály vonatkozik azokra, akiknek már van érettségi bizonyítványa, viszont most újra szeretne érettségi vizsgát tenni.

  • Eduline

Korábban már írtunk róla, hogy hiába van járványhelyzet, idén sincs érettségi közösségi szolgálat nélkül, ugyanis az Oktatási Hivatal (OH) oldalán található indoklás szerint a tanulók ezt jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem a 9-11. évfolyamok alatt.

Ha a 2020/2021-es tanév végén érettségiztek és még van néhány óra, amit a vizsgákig teljesítenetek kell, akkor az OH azt javasolja, erre csakis olyan módot válasszatok, amely egyéni tevékenységre ad lehetőséget. A Hivatal tippjeiről itt olvashattok bővebben.

Abban az esetben viszont, ha már van érettségi bizonyítványotok, de most újra szeretnétek vizsgázni valamelyik tárgyból, szerencsések vagytok, mivel rátok a kötelező közösségi szolgálat nem vonatkozik. Tehát ha csak az emelt szintű érettségi miatt vizsgáztok újra - azaz már megvan a bizonyítványotok -, akkor nem kell teljesítenetek az 50 órát.

Kik mentesülhetnek még az 50 óra alól?

A köznevelési törvény szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ez azt jelenti, hogy az utolsó középiskolai évfolyamotok végéig kell teljesítenetek a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat, azaz szintén mentesültük az 50 óra alól, ha előrehozott érettségi vizsgát tesztek. Ebben az esetben ugyanis a tanulmányaitokat még nem fejezitek be, így a középiskola befejezéséig még van időtök a közösségi szolgálat teljesítésére.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.