Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Videóchaten, kiscsoportos konzultációkon, különböző projektmunkákkal, gyakorlófeladatokkal próbálják felkészíteni a végzősöket az érettségire a középiskolák, amelyek lassan három hónapja szervezik az oktatást digitális formában. A kényszermegoldások a tanároknak komoly többletterhet jelentenek, ráadásul meg kell küzdeniük a végzősök bizonytalanságával is, akiknek – fogalmazott az egyik budapesti gimnázium igazgatója – elegük van az online oktatásból.
Tízből nyolc végzős középiskolás tart attól, hogy a digitális oktatási munkarendben megfelelően fel tud-e majd készülni az érettségire, és sikerrel jár-e az egyetemi felvételin – ez derült ki egy friss felmérésből. Nem véletlen, hogy több szervezet kéri a kormánytól, hogy ha az alsóbb évfolyamokat nem is, legalább a végzősöket engedjék vissza az osztálytermekbe, hogy hagyományos formában tanulhassanak a májusi érettségi vizsgákra.
A diákok (és az őket felkészítő tanárok) számára némi reményt adott Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta: elképzelhető, hogy változtatnak az oltási terven, és az érettségizőket, valamint az őket oktató tanárokat előrébb veszik, így vissza lehetne engedni a végzős osztályokat az iskolákba, hogy hagyományos formában készüljenek fel a májusi érettségire. A miniszterelnök múlt hétre ígért döntést, ám a múlt csütörtöki Kormányinfón mindössze annyi derült ki, hogy március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások. Igaz, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette azt is, azt remélik, hogy még a vizsgák előtt tudnak változtatni a középiskolákra vonatkozó szabályokon.
A középiskolák így aztán különféle megoldásokkal próbálják felkészíteni a diákokat – van, ahol kiscsoportos konzultációkat tartanak kéthetente, máshol videóchaten tartanak felkészítő foglalkozásokat.
Órák helyett kiscsoportos konzultációk
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a végzősök óráinak jelentős részét online tartják meg, a többi órán pedig gyakorlófeladatokat, beadandókat vagy projektmunkákat kapnak a diákok. Emellett kihasználják azt a lehetőséget is, hogy a szabályok megengedik a kiscsoportos személyes konzultációkat – mondta az Eduline-nak Pásztor Attila, az intézmény igazgatója, aki azt is hozzátette: így, hogy továbbra is marad a távoktatás, a tagozatspecifikus és az érettségi tárgyakból, valamint a fakultációs órákból rendszeres kiscsoportos foglalkozásokat terveznek. „Ezek különösen fontosak a kísérletes részt is tartalmazó érettségikre készülésnél” – magyarázta.
Mindez persze tovább növeli a tanárok óraszámát, pedig a digitális munkarend már önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt. „Ezt a többletterhet tanáraink a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le.

Pásztor Attila szerint az emelt szinten érettségizők felkészítése is a terveknek megfelelően alakul, az osztályfőnökökön keresztül rendszeresen kérnek visszajelzéseket a diákoktól, és igyekeznek a kéréseiknek megfelelően alakítani a felkészítés rendjét és módját – már amennyire ezt meg tudják tenni a jelenlegi helyzetben.
A Fazekasban a korábbi évek érettségi feladatsorainak megoldása és átbeszélése mellett a különböző tantárgyakból számtalan háttéranyagot, feladatsort, prezentációt és videót tettek közzé a tanárok, amivel az órai és kiscsoportos foglalkozásokon túl is tudják segíteni a felkészülést. A kötelező érettségi tantárgyakból pedig próbaérettségit is szerveznek.
Pásztor Attila úgy látja, a diákok többsége motivált, határozott továbbtanulási céljaik vannak, és mindent megtesznek a felkészülésért. Azoknak pedig, akiket jobban megvisel a közösségi élet és „az inspiráló közös gondolkodás” hiánya, az osztályfőnökök segítenek átlendülni a nehéz pillanatokon – szintén személyes vagy kiscsoportos találkozásokkal.
Videóchaten készülnek az érettségire
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) más formában készítik fel a végzősöket az érettségire, minden órát videóchaten keresztül tartanak meg – méghozzá az órarendben szereplő időpontban. „A végzősök számára vannak konzultációs órák, laborórák, beszámolók, számonkérések személyes jelenléttel, de arányaiban nem túl sok. Viszont tervezzük a személyes jelenléti konzultációk sűrítését” – mondta az Eduline-nak Baranyai István évfolyamvezető. Hozzátette azt is, hogy a felkészítés az emelt szintű érettségire sem okoz problémát, de a hatékonyság kérdéses lehet, a számonkérés ugyanis nehezen megoldható, így a tanároknak nincs igazán jó rálátásuk a diákok felkészültségének szintjére. Aki pedig kicsit is nehezebben követi az anyagot, az jobban lemarad, mint ha hagyományos oktatás lenne, és a végzősök bent ülnének az órán.
Nehézséget jelenthet a diákok lelkiállapota is. Baranyai István szerint a végzősökre a legrosszabb hatással a bizonytalanság van, nagyon nehezen tudnak a hosszú távú céljaikra koncentrálni – hiszen rövid távon sem látják, mi fog velük történni. Baranyai István úgy látja, nincs megfelelő recept arra, hogyan lehetne fenntartani a diákok érdeklődését, motivációját a jelenlegi helyzetben. Ők sem a tanulmányi eredmények romlásától tartanak, hanem a rövid és hosszú távú pszichés hatásoktól. „Mindenki próbálja elképzelni, hogy a kedves vagy borzalmas tinédzserkori emlékeiből hiányoznak a bulizások, a nagy beszélgetések, a flörtölések a buszon vagy a suliban, a kirándulások, a győztes és vesztes meccsek és még rengeteg öröm és bánat – ami most hosszú hónapokra el lett véve ezektől a diákoktól” – mondta.
„Örömmel jöttek, elegük van az online oktatásból”
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában kéthetente, heti két napban van lehetőségük a végzősöknek arra, hogy kiscsoportos, „hagyományos”, vagyis jelenléti oktatásban vegyenek részt. Ez nem kötelező, de eddig minden diák kihasználta az alkalmakat, és bementek a speciális órarendű napokra. Örömmel jöttek, elegük van az online oktatásból – fogalmazott az Eduline-nak Csapodi Zoltán, a gimnázium igazgatója.
Ezek a személyes konzultációk azonban többletterhet jelentenek a tanárok számára, hiszen ahol nagyobb a csoport, ott azt meg kell bontani, a tanároknak kétszer kell megtartaniuk az órát. A Trefortban élő online órákat tartanak, nem videós anyagokat küldenek a diákoknak – úgy látják, így tudnak érdemben foglalkozni velük és válaszolni a kérdéseikre. A tanárok beszámolói alapján a felkészítés az emelt szintű érettségikre zökkenőmentesen zajlik.
Ugyanakkor azt is érzékelik, hogy a diákok egyre inkább elvesztik az érdeklődésüket a távoktatás iránt. Bár kevés lehetőség van, de igyekeznek különböző módszerekkel motiválni a tanulókat. „A nyelvtanárok élnek a kiterjesztett Zoomon a kiscsoportra bontás lehetőségével, hogy több legyen az interakció a diákok között, a természettudományos kollégák a Wacom-táblát használják, amely a tanár kézírását vetíti ki a felületre, a többi tárgyból pedig igyekeznek projektszerű feladatokat is adni” – mondta Csapodi Zoltán, aki szerint a középfokú iskolákat újra kellene nyitni, de a maszkviselés kötelezővé tételével.
Milyen lesz az idei érettségi?
A közelgő érettségikkel kapcsolatban egyébként egyre több diákban, tanárban és szülőben fogalmazódnak kérdések. Az erőforrás-minisztériumot is rengetegen keresik ezekkel, a válasz azonban mindig ugyanaz. "A kormányzat nem kíván változtatni az érettségi vizsgáztatás szabályain, mivel az érettségi vizsga összefügg a felvételi eljárással, így minden diák érdekelt abban, hogy a vizsgán megmutatkozó tudását és eredményét figyelembe vegyék továbbtanulása szempontjából" - válaszolta Rétvári Bence a minisztérium államtitkára Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő legutóbbi kérdésére.
Az érettségi körüli tisztázatlan kérdésekről itt írtunk bővebben. A 2021-es vizsgákkal kapcsolatos legfrissebb híreket pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.