Az utóbbi években több szabályt is változtattak a felvételivel kapcsolatban, így érthető, ha belezavarodtatok, hogy most éppen milyen kötelező követelmények vannak előírva. Segítünk, nehogy ezen csússzon el a felvételitek.
Úgy tudom, hogy az egyetemi felvételi követelményei változtak, amióta én érettségiztem 2019-ben. Hogy is van most? Van kötelező nyelvvizsga vagy kötelező emelt érettségi? Ha igen, akkor ezekért nem is számítanak pluszpontokat?
- kérdezte egyik olvasónk.
2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek - azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát, itt nézhetitek meg. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az emelt érettségi követelmény, pluszpont még jár érte, ha legalább 45 százalékot értek el és az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Az emelt érettségi követelménye alól mentesülhettek, ha már van felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben, vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) okleveletek, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.
Kiknek nem kell még az emelt szint?
Mivel a rendelet nem érinti azokat, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, így rájuk sem vonatkozik a felvételi követelmény. De mi az a felsőoktatási szakképzés? Ezek olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Bővebben itt olvashattok róla, és arról is, hogy ez miben különbözik a szakirányú továbbképzéstől.
Mi a helyzet a nyelvvizsgával?
A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban az utolsó utáni pillanatban, 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Ez a továbbialban is így maradt, vagyis a kötelező középfokú nyelvvizsga nem feltétele a sikeres felvételinek.
Még novemberben kérdeztük a kötelező nyelvvizsgáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akkor azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincs is napirendben.
A nyelvvizsga 2020 visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés
- mondták.
Bár a felvételihez nem kötelező, a pontszámításnál jól jöhet, ha van nyelvvizsgátok, a középfokúért ugyanis 28 pontot, a felsőfokúért pedig 40 többletpontot kaphattok. Erről itt olvashattok részletesebben.
Azt, hogy mi az a hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, itt írtuk meg korábban. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
