Matek a többletpontokkal a 2021-es felvételin: 28+28 néha 40

A felvételiben az élet nagy szabályai sokszor újraíródnak, így van ez a nyelvvizsgák többletpontjaival is. Mutatjuk, miért.

  • Eduline

A 2021-es felvételihez bár nem kötelező a nyelvvizsga-bizonyítvány, sokat nyerhettek ezzel a dokumentummal (is). A többletpontok rendszerében ugyanis a nyelvtudás idén is pluszpontokat hozhat. Azonban minden évben előkerül a kérdés:

Ha két nyelvvizsgám van, akkor hány pontot kaphatok?

A nyelvtudásért összesen 40 pontot kaphattok Igen, akkor is, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne, és akkor is ha két felsőfokú vizsgátok van, darabonként 40 pontért. Az is fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Nyelvi érettségi és nyelvvizsga

Mi a kapcsolat az emelt szintű nyelvi érettségi és a nyelvvizsga között? Ezt is nagyon fontos tisztázni, még a jelentkezés előtt. 2021-ben is automatikusan kaphattok középfokú nyelvvizsgát, ha emelet szinten vizsgáztok egy nyelvből az érettségin és eléritek a meghatározott százalékot. Erről bővebben itt olvashattok. Azonban a többletpontok szempontjából egy kicsit bonyolultabb a helyzet.

Ha ugyanabból az idegen nyelvből egyszerre nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsgátok alapján is kaphatnátok többletpontot, akkor a pluszpontokat csak egyszer, a nektek kedvezőbb esetben kapjátok meg.

Az idei pontszámításról itt olvashattok bővebben. A 2021-es felvételiről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.