A felvételiben az élet nagy szabályai sokszor újraíródnak, így van ez a nyelvvizsgák többletpontjaival is. Mutatjuk, miért.
A 2021-es felvételihez bár nem kötelező a nyelvvizsga-bizonyítvány, sokat nyerhettek ezzel a dokumentummal (is). A többletpontok rendszerében ugyanis a nyelvtudás idén is pluszpontokat hozhat. Azonban minden évben előkerül a kérdés:
Ha két nyelvvizsgám van, akkor hány pontot kaphatok?
A nyelvtudásért összesen 40 pontot kaphattok Igen, akkor is, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne, és akkor is ha két felsőfokú vizsgátok van, darabonként 40 pontért. Az is fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Nyelvi érettségi és nyelvvizsga
Mi a kapcsolat az emelt szintű nyelvi érettségi és a nyelvvizsga között? Ezt is nagyon fontos tisztázni, még a jelentkezés előtt. 2021-ben is automatikusan kaphattok középfokú nyelvvizsgát, ha emelet szinten vizsgáztok egy nyelvből az érettségin és eléritek a meghatározott százalékot. Erről bővebben itt olvashattok. Azonban a többletpontok szempontjából egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Ha ugyanabból az idegen nyelvből egyszerre nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsgátok alapján is kaphatnátok többletpontot, akkor a pluszpontokat csak egyszer, a nektek kedvezőbb esetben kapjátok meg.
Az idei pontszámításról itt olvashattok bővebben. A 2021-es felvételiről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
