Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. 

Alap- és osztatlan szakra csak azok kerülhetnek be, akik az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért kapott többletpontokkal együtt, de a más eredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 280 pontot gyűjtenek. A végleges ponthatár a legtöbb képzésen ennél magasabb lesz, ezt az adott szak kapacitása, a jelentkezők létszáma és teljesítménye alapján állapítják meg, és július második felében hirdetik ki. A felsőoktatási intézmények emellett – bizonyos szakokon – többféle vizsgát, vizsgálatot (például gyakorlati, pályaalkalmassági, egészségügyi) tarthatnak, amelyen a jelentkezők „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítést kaphatnak. Ha egy felvételiző például a pályaalkalmassági vizsgán nem jár sikerrel, akkor sem kerülhet be a kiválasztott szakra, ha a pontszáma egyébként meghaladná a szükségest. A sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési terület képzéseire, a művészeti, osztatlan tanárképzésre speciális felvételi szabályok vonatkoznak, ezeket a felvételi tájékoztatóban teszik közzé az egyetemek. 

A 2021-es felvételin általános szabály, hogy alap- vagy osztatlan képzésre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy emelt szintű érettségit tesznek, vagy már szereztek felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet. Az emelt szintű érettségi csak azokon az alap- és osztatlan szakokon nem feltétel, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag gyakorlati vizsga eredménye alapján állapítják meg. 

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont 

A tanulmányi pontszám a középiskolai érdemjegyek, valamint az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege. A jelentkezők így maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek. 

Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont

Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezőknek először öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tárgy utolsó két (tanult) év végi eredményét kell összeadniuk, majd megszorozniuk kettővel. Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk), a kémia, a fizika, a természetismeret és a természettudomány. Ezek közül kell egy (legalább két évig tanult) vagy két (legalább egy évig tanult) tárgyat választani. Magyar nyelvből és irodalomból (illetve nemzetiségi nyelvből és irodalomból) a nyelvtan és az irodalom tárgy osztályzatainak átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. 

Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. 

Érettségi Pontsuám: maximum 200 pont 

Az érettségi pontok kiszámításához annak a két tantárgynak az érettségi eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi vizsgatárgy. Ha egy felvételizőnek több ilyen tárgyból is van érettségije, akkor a két legjobb eredménnyel kell számolni, ám azt a szabályt ebben az esetben is be kell tartani, hogy a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi eredményét mindenképpen pontokra kell váltani. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet gyűjteni, például egy 78 százalékos érettségi 78, egy 81 százalékos 81 pontot ér – függetlenül attól, hogy az adott érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű. 

Pontszámítás diplomásoknak

A felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra jelentkező diplomásokat a felsőoktatási intézmények az oklevél alapján is rangsorolhatják – ebben az esetben eltekintenek a kötelező emelt szintű érettségitől, a felvételizők pontszámát pedig az oklevelük minősítése alapján határozzák meg a 240 (a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára) vagy a 280 (az alap- és osztatlan képzések minimumponthatára) és a 400 pont között arányosan. Az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat. 

Pontszámítás középfokú szakképzettséggel

A középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező, a szakképzettségük szakirányának megfelelő képzésen továbbtanulók összpontszámát ettől eltérő módszerrel, háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával (a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgynak az eredménye legfeljebb 100 érettségi pontot jelenthet, a szakmai vizsga eredménye pedig a kapott százalékkal megegyező pontot), az érettségi pontok duplázásával vagy a szakmai vizsga eredménye alapján. 

Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

A harmadik számolási módszernél fontos, hogy ha a szakmai vizsga minősítése legalább közepes, a felvételiző az alapján legfeljebb 400 pontot szerezhet (a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerese). Ha a szakmai vizsga eredményét nem százalékban adták meg, a következő átváltást kell alkalmazni: a jeles szakmai vizsga 100, a jó 80, a közepes 60, az elégséges 50 pontot ér. Azoknak a szakképzettségeknek és a kapcsolódó szakoknak a listáját, amelyeknél ezeket a pontszámítási módszereket kell alkalmazni, a felvételi tájékoztatóban teszik közzé. Ezek a szabályok vonatkoznak az 1993 után, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést szerzett jelentkezőkre is, ha a szakképesítésüknek megfelelő szakirányban tanulnak tovább.

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőkre vonatkozó pontszámítási szabályok lazábbak, pontszámukat ugyanis háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi pontok duplázásával, az érettségi pontok duplázásával (hacsak a kiválasztott egyetem vagy főiskola más szabályt nem hoz, a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét kell figyelembe venni), vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával. A három módszer közül azt kell választani, amely a felvételiző számára a legelőnyösebb, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az egyéb teljesítményért kapott többletpontokat. Fontos szabály, hogy felsőoktatási szakképzésre csak azok a jelentkezők kerülhetnek be, akik az emelt szintű érettségiért (vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért) kapott többletpontokkal együtt, de más többletpontok beszámítása nélkül legalább 240 pontot gyűjtenek. Ez a feltétel nemcsak az állami ösztöndíjas, hanem az önköltséges felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozik.

Pontszámítás a mesterszakokon

A mesterszakos felvételi követelményeket és a rangsorolás módszerét a felsőoktatási intézmények határozzák meg – az elérhető maximális pontszám 100, a minimumponthatár pedig egységesen 50 pont. A többletpontokra vonatkozó szabályokról is az intézmények döntenek, ám általános szabály, hogy az esélyegyenlőségért 1–10 pontot kell adniuk. A művészeti, a művészetközvetítési, a sporttudományi terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők pontszámát kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg a kiadótól.