Bár döntés még nem született a 2020-as érettségiről, Maruzsa Zoltán, a köznevelési államtitkár beszámolt a kormánynak adott javaslataikról, miszerint csak írásbeli vizsgákat szerveznének majd. De valóban az lenne a legjobb megoldás, ha elmaradnának a szóbelik? Olvasói levelek közül válogattunk.
„Az érettségi vizsga, szóbelivel és írásbelivel teljes! Akiknek az írásbelijük nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, ők mégis hogyan javíthatnának? Például matematikából? Az írásbeli ráadásul az érettségi nehezebb része” – írja egyik olvasónk, akiben rengeteg kérdés felmerült az érettségi javaslattal kapcsolatban. A tömegközlekedéssel kapcsolatos veszélyekre, a kollégisták helyzetére, illetve a krónikus betegséggel küzdő végzősökre is felhívta a figyelmet. Szerinte még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha a négy évet átlagolnák, akik pedig nem szeretnének továbbtanulni, azoknak megadnák az évvégi jegyet érettségi eredményként. „Esetleg online szóbeli? A 21. században élünk, mindent meg kéne oldani” – tette hozzá.
Egy másik olvasónk szerint sajnos elkerülhetetlen valamiféle százalékos értékeléssel besorolni a diákokat az egyetemekre, a javaslatot azonban egyáltalán nem tartja jó megoldásnak. „Úgy vélem észszerűbb lenne csak a felvételi tárgyakból megtartani az érettségi vizsgákat, még jobban csökkentve ezzel a fertőzés veszélyét. Ha lenne valami megoldás arra, hogy hogyan lehetne reálisan és objektíven százalékká átalakítani az év végi jegyeket és a tanári értékelést, nyilvánvalóan azt választanám, de jelen pillanatban ilyenről nem tudok” – írta.
Arra sem lát sok esélyt, hogy a diákok az írásbelik előtt és után ne csoportosuljanak, beszélgessenek egymással, hiszen másfél hónapig nem találkoztak egymással. Arról nem is beszélve, hogy öt alkalommal kellene biztosítani a diákok számára a megfelelő védőfelszerelést. „Az érettségi alapból feszültséget okoz, de az, hogy még amiatt is aggódni kell, hogy vajon jól van-e felvéve a maszk, igazgatni rajta, foglalkozni vele, biztosan kihatással lesz az eredményekre” – írta, majd hozzátette: úgy véli, most nincs jó megoldás. Ő is szeretne továbbtanulni egyetemen, ha lehet, akkor halasztás nélkül, de most nem ez a legfontosabb.
„Szerintem a kötelező emelt szintű érettségi követelményét a felvételihez most kapásból törölni kellene, örülhetünk, ha középszinten le tudnak zajlani az érettségik” – írta le a véleményét az Eduline egyik olvasója. Levelében arra is kitért, nem lehet előre tudni, hogy a járvány tetőzése mikorra várható. „Mi van, ha sok gyerek lebetegszik az érettségi idejére és nem tud megjelenni a vizsgán, akkor elúszik a felvételi lehetősége?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint, az lenne a legjobb, ha az érettségik elmaradnának és a végzősök a féléves jegyeket vagy az utolsó két év átlagát kapnák meg érettségi jegyként, majd azt is hozzátette: „igaz, hogy így nem lehet százalékban kifejezve differenciálni, de még mindig igazságosabb, mintha sokan nem tudnának a betegség miatt leérettségizni”.
Ha írásbeli vizsgák lesznek, mi lesz a vidékről bejáró diákokkal?
A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli, hogy az Emmi, illetve az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát, miszerint csak egyféle vizsgát tartsanak. De további kérdéseket is feltesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
