Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár döntés még nem született a 2020-as érettségiről, Maruzsa Zoltán, a köznevelési államtitkár beszámolt a kormánynak adott javaslataikról, miszerint csak írásbeli vizsgákat szerveznének majd. De valóban az lenne a legjobb megoldás, ha elmaradnának a szóbelik? Olvasói levelek közül válogattunk.
„Az érettségi vizsga, szóbelivel és írásbelivel teljes! Akiknek az írásbelijük nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, ők mégis hogyan javíthatnának? Például matematikából? Az írásbeli ráadásul az érettségi nehezebb része” – írja egyik olvasónk, akiben rengeteg kérdés felmerült az érettségi javaslattal kapcsolatban. A tömegközlekedéssel kapcsolatos veszélyekre, a kollégisták helyzetére, illetve a krónikus betegséggel küzdő végzősökre is felhívta a figyelmet. Szerinte még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha a négy évet átlagolnák, akik pedig nem szeretnének továbbtanulni, azoknak megadnák az évvégi jegyet érettségi eredményként. „Esetleg online szóbeli? A 21. században élünk, mindent meg kéne oldani” – tette hozzá.
Egy másik olvasónk szerint sajnos elkerülhetetlen valamiféle százalékos értékeléssel besorolni a diákokat az egyetemekre, a javaslatot azonban egyáltalán nem tartja jó megoldásnak. „Úgy vélem észszerűbb lenne csak a felvételi tárgyakból megtartani az érettségi vizsgákat, még jobban csökkentve ezzel a fertőzés veszélyét. Ha lenne valami megoldás arra, hogy hogyan lehetne reálisan és objektíven százalékká átalakítani az év végi jegyeket és a tanári értékelést, nyilvánvalóan azt választanám, de jelen pillanatban ilyenről nem tudok” – írta.
Arra sem lát sok esélyt, hogy a diákok az írásbelik előtt és után ne csoportosuljanak, beszélgessenek egymással, hiszen másfél hónapig nem találkoztak egymással. Arról nem is beszélve, hogy öt alkalommal kellene biztosítani a diákok számára a megfelelő védőfelszerelést. „Az érettségi alapból feszültséget okoz, de az, hogy még amiatt is aggódni kell, hogy vajon jól van-e felvéve a maszk, igazgatni rajta, foglalkozni vele, biztosan kihatással lesz az eredményekre” – írta, majd hozzátette: úgy véli, most nincs jó megoldás. Ő is szeretne továbbtanulni egyetemen, ha lehet, akkor halasztás nélkül, de most nem ez a legfontosabb.
„Szerintem a kötelező emelt szintű érettségi követelményét a felvételihez most kapásból törölni kellene, örülhetünk, ha középszinten le tudnak zajlani az érettségik” – írta le a véleményét az Eduline egyik olvasója. Levelében arra is kitért, nem lehet előre tudni, hogy a járvány tetőzése mikorra várható. „Mi van, ha sok gyerek lebetegszik az érettségi idejére és nem tud megjelenni a vizsgán, akkor elúszik a felvételi lehetősége?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint, az lenne a legjobb, ha az érettségik elmaradnának és a végzősök a féléves jegyeket vagy az utolsó két év átlagát kapnák meg érettségi jegyként, majd azt is hozzátette: „igaz, hogy így nem lehet százalékban kifejezve differenciálni, de még mindig igazságosabb, mintha sokan nem tudnának a betegség miatt leérettségizni”.
Ha írásbeli vizsgák lesznek, mi lesz a vidékről bejáró diákokkal?
A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli, hogy az Emmi, illetve az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát, miszerint csak egyféle vizsgát tartsanak. De további kérdéseket is feltesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.