Bár döntés még nem született a 2020-as érettségiről, Maruzsa Zoltán, a köznevelési államtitkár beszámolt a kormánynak adott javaslataikról, miszerint csak írásbeli vizsgákat szerveznének majd. De valóban az lenne a legjobb megoldás, ha elmaradnának a szóbelik? Olvasói levelek közül válogattunk.
„Az érettségi vizsga, szóbelivel és írásbelivel teljes! Akiknek az írásbelijük nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, ők mégis hogyan javíthatnának? Például matematikából? Az írásbeli ráadásul az érettségi nehezebb része” – írja egyik olvasónk, akiben rengeteg kérdés felmerült az érettségi javaslattal kapcsolatban. A tömegközlekedéssel kapcsolatos veszélyekre, a kollégisták helyzetére, illetve a krónikus betegséggel küzdő végzősökre is felhívta a figyelmet. Szerinte még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha a négy évet átlagolnák, akik pedig nem szeretnének továbbtanulni, azoknak megadnák az évvégi jegyet érettségi eredményként. „Esetleg online szóbeli? A 21. században élünk, mindent meg kéne oldani” – tette hozzá.
Egy másik olvasónk szerint sajnos elkerülhetetlen valamiféle százalékos értékeléssel besorolni a diákokat az egyetemekre, a javaslatot azonban egyáltalán nem tartja jó megoldásnak. „Úgy vélem észszerűbb lenne csak a felvételi tárgyakból megtartani az érettségi vizsgákat, még jobban csökkentve ezzel a fertőzés veszélyét. Ha lenne valami megoldás arra, hogy hogyan lehetne reálisan és objektíven százalékká átalakítani az év végi jegyeket és a tanári értékelést, nyilvánvalóan azt választanám, de jelen pillanatban ilyenről nem tudok” – írta.
Arra sem lát sok esélyt, hogy a diákok az írásbelik előtt és után ne csoportosuljanak, beszélgessenek egymással, hiszen másfél hónapig nem találkoztak egymással. Arról nem is beszélve, hogy öt alkalommal kellene biztosítani a diákok számára a megfelelő védőfelszerelést. „Az érettségi alapból feszültséget okoz, de az, hogy még amiatt is aggódni kell, hogy vajon jól van-e felvéve a maszk, igazgatni rajta, foglalkozni vele, biztosan kihatással lesz az eredményekre” – írta, majd hozzátette: úgy véli, most nincs jó megoldás. Ő is szeretne továbbtanulni egyetemen, ha lehet, akkor halasztás nélkül, de most nem ez a legfontosabb.
„Szerintem a kötelező emelt szintű érettségi követelményét a felvételihez most kapásból törölni kellene, örülhetünk, ha középszinten le tudnak zajlani az érettségik” – írta le a véleményét az Eduline egyik olvasója. Levelében arra is kitért, nem lehet előre tudni, hogy a járvány tetőzése mikorra várható. „Mi van, ha sok gyerek lebetegszik az érettségi idejére és nem tud megjelenni a vizsgán, akkor elúszik a felvételi lehetősége?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint, az lenne a legjobb, ha az érettségik elmaradnának és a végzősök a féléves jegyeket vagy az utolsó két év átlagát kapnák meg érettségi jegyként, majd azt is hozzátette: „igaz, hogy így nem lehet százalékban kifejezve differenciálni, de még mindig igazságosabb, mintha sokan nem tudnának a betegség miatt leérettségizni”.
Ha írásbeli vizsgák lesznek, mi lesz a vidékről bejáró diákokkal?
A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli, hogy az Emmi, illetve az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát, miszerint csak egyféle vizsgát tartsanak. De további kérdéseket is feltesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
