Itt a teljes lista: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években felvételin

Milyen pontokkal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre és főiskolákra? Itt megnézhetitek az előző évek felvételi ponthatárait.

  • Eduline

Már számolgatjátok a pontjaitokat és kíváncsiak vagytok, milyenek voltak a ponthatárok az előző években? Összeszedtük őket.

A tavalyi felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. 2018-as felvételi végleges pontszámait itt, a 2017-es ponthatárokat itt, a 2016-os ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg - intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva. 

A 2015-ös felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg - intézményenként, szakonként.

Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-as felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. A felvételi előzetes ponthatárait pedig itt nézhetitek meg. 

Ponthatárok, amiket már most tudunk

Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot. Erről bővebben itt olvashattok.

Azonban ezek teljesítése néhány kiváteles szakon önmagában nem elég a felvételihez. Az emberi erőforrások minisztere néhány alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében 2020-ban is magyar állami ösztöndíjas képzésre szükséges követelményt (előzetes ponthatárokat) állított. Azonban itt is fontos, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat azaz emelkedhet. Az előzetes ponthatáros szakok listáját itt nézhetitek meg.

Ilyen előzetes ponthatárokat kell megugranotok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztek

Idén is több kiemelt szakon húztak előzetes ponthatárokat. Azonban az előző évekhez képest több szakon is jóval alacsonyabbak lettek a számok, mutatjuk, hol kell megugrani az előzetes határokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.