2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.
Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga - hívja fel a figyelmet a Felvi. Ha valaki nem rendelkezik ilyennel, akkor két lehetősége van:
Ez utóbbi vizsgára (ellentétben az érettségi vizsgára való jelentkezéssel) a felvételi kérelemben kell jelentkeznetek: az E-felvételiben az érettségi eredmények menüpont alsó részén. Illetve fontos, hogy ez lehetőség csak abban az esetben jelenik meg, ha olyan adatokat adtok meg, amelyek alapján jogosultak lehettek ilyen vizsgára. A 2005 előtti érettségiből pontszámításról cikkünket itt olvashatjátok el.
Nem kell emelt szintű érettségi a felsőoktatási szakképzések, illetve azon alapképzések, osztatlan képzések esetében, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján számítják (művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, edző alapképzési szak). Ezekről a szakokról bővebben itt olvashattok.
Érettségi jelentkezés: tavasszal már több tárgyból lehet előrehozott érettségit is tenni
Jövőre érettségiztek, de úgy érzitek, egyes tárgyakból már most fel tudnátok készülni az érettségire? Tavasszal nem csak idegen nyelvekből, akár a választott ötödik tárgyatokból - ha természettudományos tárgyról lenne szó - is megszerezhetitek a tanúsítványt, ezzel is könnyítve a saját érettségi (fő tárgyak) vizsgáinak közeledtét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
