Ezzel a vizsgával kiválthatjátok az emelt szintű érettségit - de nem mindenki

Várhatóan július elején tartják a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat, a vizsgabehívókat a felsőoktatási intézmények küldik majd a jelentkezőknek.

  • Eduline

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát azok a jelentkezők tehetnek, akik

- olyan szakra jelentkeztek, ahol előírás legalább egy emelt szintű érettségi

- ebből a tárgyból rendelkeznek középszintű eredménnyel

- a kétszintű érettségi rendszer, vagyis 2005 előtt érettségiztek (vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, valamelyik EGT-tagállamban, Szerbiában vagy Ukrajnában érettségiztek, esetleg „európai érettségi bizonyítványt” szereztek)

Ebben az esetben az adott tárgyból a jelentkezők felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek – természetesen csak egyszer, abban a felsőoktatási intézményben kell vizsgázni, amely a jelentkezési sorrend élén áll.

"Régi érettségivel" is lehet felvételizni: ezek a szabályok

Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.

A Felvi felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat várhatóan 2019. július 1-2. között szervezik meg. A vizsgabehívót az egyetemek, főiskolák küldik ki.

A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga eredménye megfelelt, ha az eléri a 45 százalékot. Ebben az esetben kiváltja az emelt szintű érettségit, és a jelentkező megkapja az 50 többletpontot.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.