Felvételi 2020: mit jelentenek a képzések betűjelei?

2020. február 15-én éjfélig van lehetőségetek jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A határidő egyre közeleg, ezért most összeszedtük, hogy pontosan mit is jelentenek a betűjelek a meghirdetett szakok listájában. Mutatjuk, mire érdemes figyelnetek.

  • Eduline

„Képzési szint" oszlop

A - ha a képzési szintet jelölő oszlopban ezt látjátok, az azt jelenti, hogy egy hároméves alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó. Az alapképzési szak – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány.

O - ez az osztatlan képzéseket jelöli, amelyek végén mesterfokozatú diplomát kaptok. Ezek a szakok öt- vagy hatévesek, és például az orvosi képzések nagy része, illetve az osztatlan tanárképzések is ilyen formában indulnak.

F - a felsőoktatási szakképzések (FOSZK) betűjele. Ezek kétéves képzések, amelyekkel felsőfokú szakképzettséget szerezhettek, ha pedig a szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább, a kreditek egy részét beszámítják.

M - ez a mesterszakok, vagyis a kétéves MA- vagy MSc-képzések jele. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti legalább alapfokozattal rendelkezik. Egyes szakok esetében egyéb feltételek is lehetségesek, erről itt tájékozódhattok.

„Munkarend" oszlop

N - nappali rendszerű, vagyis teljes idejű képzés. Félévente legalább háromszáz tanórát kell elvégeznetek, amelyeket hétfőtől péntekig szerveznek meg reggeltől estig – tetszőleges időpontokban.

E - esti képzés. Ez részidős képzésnek számít, ami azt jelenti, a tanórák száma a teljes idejű képzés tanóráinak 30-50 százaléka lehet. Az órákat munkanapokon tizenhat óra után vagy hétvégén tartják.

L - levelező képzés, a részidős munkarend másik fajtája. Az órákat tömbösítve tartják, legfeljebb kétheti gyakorisággal – munkanapokon vagy a heti pihenőnapon –, a képzés fennmaradó részében pedig a távoktatás módszereit alkalmazzák.

T - távoktatásos munkarendben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés óraszámainak harminc százalékát. Az oktatás elsősorban online kommunikációra, digitális tananyagokra és önálló hallgatói munkára épül.

„Finanszírozási forma" oszlop

A - a magyar állami ösztöndíjas képzés betűjele. Ez azt jelenti, hogy az önköltséget az állam fizeti. Ezért cserébe vállalnotok kell, hogy meghatározott időn belül oklevelet szereztek majd az oklevélszerzést követően megfelelő ideig hazai munkaviszonyt tartotok fenn. Erről itt olvashattok részletesebben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többféle ösztöndíjas képzésre jelentkezhettek, az állami ösztöndíjas féléveitek pedig megmaradnak. Erről bővebb információkat itt találtok.

K - költségtérítéses képzés, vagyis a táblázatban szereplő önköltséget nektek kell kifizetnetek. Ennek fedezésére diákhitelt vehettek fel, amelyről itt olvashattok részletesebben.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Miben különbözik a duális képzés és egy hagyományos szak?

Mit is jelent pontosan a duális képzés? Miben más, mint egy „sima" szak? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.