Augusztus 12-ig jelentkezhettek a 2013-as pótfelvételire: már nyilvánosságra hozták azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken maradtak szabad helyek. Ilyenkor már csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni: megnéztük, melyek a legdrágább mesterképzések.
A mesterképzések közül az agrár-, az informatikai, a természettudományi és a művészeti képzésekért kell a legtöbbet fizetni - átlagosan 360-400 ezer forintot félévente.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola belsőépítész környezettervező művész, mozgóképművész, tervezőgrafika, illetve angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány mesterszakjain egy szemeszter 398 ezer forintba kerül. Az egri Eszterházy Károly Főiskola tervezőgrafika, illetve mozgóképművész képzéséért félévente 400 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A Pécsi Tudományegyetemen 370 ezer forint egy félév a belsőépítész környezettervező művész, illetve az építőművész szakokon.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 400 ezer forintot kell fizetni a műszaki menedzser, a pénzügy, illetve a vezetés és szervezés szakon. Ugyanennyibe kerül a Debreceni Egyetem mechatronikai mérnöki mesterképzése is.
| Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról |
Fontos: a pótfelvételin húzott ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Böngésszétek a ponthatárokat! A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán |
A Pannon Egyetem logisztikai mérnöki, illetve mérnökinformatikus mesterképzésén 360 ezer forintba kerül egy félév. Azoknak, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem info-bionika mesterszakára szeretnének járni, szemeszterenként 390 ezer forintot kell fizetniük: ugyanitt a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.
A Szent István Egyetem legdrágább mesterképzései az angol nyelvű agrármérnöki, illetve a vadgazdamérnöki: szemeszterenként 400 ezer forint az önköltség. A Budapesti Corvinus Egyetem vidékfeljesztési agrármérnöki szakán félévente 395 ezer forintot kell átutalni. 400 ezer forintba kerül a Kaposvári Egyetem angol nyelvű takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki képzése. A Miskolci Egyetemen az angol nyelvű olajmérnöki szak a legdrágább: félévenként 380 ezer forintot kell fizetni.
Az Eszterházy Károly Főiskola geográfus képzése 350 ezer forintba kerül, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a csillagász, a geográfus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban szakon szemeszterenként 400 ezer forintot kell fizetni.
A tanári mesterszakok 300-350 ezer forintba kerülnek, kivéve a zenetanári képzést, ahol 400 ezer forint egy félév. A Közép-európai Egyetem angol nyelvű filozófia, közgazdasági elemző, illetve történelem képzéséért pedig 1 567 500 forintot kell fizetni, félévente - igaz, az egyetemnek saját ösztöndíj-finanszírozási rendszere van, a hallgatók több mint kétharmada ösztöndíjat kap. A pótfelvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt olvashatjátok, a meghirdetett képzések listáját pedig itt találjátok.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
