Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Augusztus 12-ig jelentkezhettek a 2013-as pótfelvételire: már nyilvánosságra hozták azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken maradtak szabad helyek. Ilyenkor már csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni: megnéztük, melyek a legdrágább mesterképzések.

A mesterképzések közül az agrár-, az informatikai, a természettudományi és a művészeti képzésekért kell a legtöbbet fizetni - átlagosan 360-400 ezer forintot félévente.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola belsőépítész környezettervező művész, mozgóképművész, tervezőgrafika, illetve angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány mesterszakjain egy szemeszter 398 ezer forintba kerül. Az egri Eszterházy Károly Főiskola tervezőgrafika, illetve mozgóképművész képzéséért félévente 400 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A Pécsi Tudományegyetemen 370 ezer forint egy félév a belsőépítész környezettervező művész, illetve az építőművész szakokon.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 400 ezer forintot kell fizetni a műszaki menedzser, a pénzügy, illetve a vezetés és szervezés szakon. Ugyanennyibe kerül a Debreceni Egyetem mechatronikai mérnöki mesterképzése is.
| Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról |
Fontos: a pótfelvételin húzott ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Böngésszétek a ponthatárokat! A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán |
A Pannon Egyetem logisztikai mérnöki, illetve mérnökinformatikus mesterképzésén 360 ezer forintba kerül egy félév. Azoknak, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem info-bionika mesterszakára szeretnének járni, szemeszterenként 390 ezer forintot kell fizetniük: ugyanitt a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.
A Szent István Egyetem legdrágább mesterképzései az angol nyelvű agrármérnöki, illetve a vadgazdamérnöki: szemeszterenként 400 ezer forint az önköltség. A Budapesti Corvinus Egyetem vidékfeljesztési agrármérnöki szakán félévente 395 ezer forintot kell átutalni. 400 ezer forintba kerül a Kaposvári Egyetem angol nyelvű takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki képzése. A Miskolci Egyetemen az angol nyelvű olajmérnöki szak a legdrágább: félévenként 380 ezer forintot kell fizetni.
Az Eszterházy Károly Főiskola geográfus képzése 350 ezer forintba kerül, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a csillagász, a geográfus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban szakon szemeszterenként 400 ezer forintot kell fizetni.
A tanári mesterszakok 300-350 ezer forintba kerülnek, kivéve a zenetanári képzést, ahol 400 ezer forint egy félév. A Közép-európai Egyetem angol nyelvű filozófia, közgazdasági elemző, illetve történelem képzéséért pedig 1 567 500 forintot kell fizetni, félévente - igaz, az egyetemnek saját ösztöndíj-finanszírozási rendszere van, a hallgatók több mint kétharmada ösztöndíjat kap. A pótfelvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt olvashatjátok, a meghirdetett képzések listáját pedig itt találjátok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.