Augusztus 12-ig jelentkezhettek a 2013-as pótfelvételire: már nyilvánosságra hozták azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken maradtak szabad helyek. Ilyenkor már csak önköltséges képzésekre lehet jelentkezni: megnéztük, melyek a legdrágább mesterképzések.
A mesterképzések közül az agrár-, az informatikai, a természettudományi és a művészeti képzésekért kell a legtöbbet fizetni - átlagosan 360-400 ezer forintot félévente.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola belsőépítész környezettervező művész, mozgóképművész, tervezőgrafika, illetve angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány mesterszakjain egy szemeszter 398 ezer forintba kerül. Az egri Eszterházy Károly Főiskola tervezőgrafika, illetve mozgóképművész képzéséért félévente 400 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A Pécsi Tudományegyetemen 370 ezer forint egy félév a belsőépítész környezettervező művész, illetve az építőművész szakokon.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 400 ezer forintot kell fizetni a műszaki menedzser, a pénzügy, illetve a vezetés és szervezés szakon. Ugyanennyibe kerül a Debreceni Egyetem mechatronikai mérnöki mesterképzése is.
| Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról |
Fontos: a pótfelvételin húzott ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Böngésszétek a ponthatárokat! A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán |
A Pannon Egyetem logisztikai mérnöki, illetve mérnökinformatikus mesterképzésén 360 ezer forintba kerül egy félév. Azoknak, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem info-bionika mesterszakára szeretnének járni, szemeszterenként 390 ezer forintot kell fizetniük: ugyanitt a mérnökinformatikus szak 360 ezer forintba kerül.
A Szent István Egyetem legdrágább mesterképzései az angol nyelvű agrármérnöki, illetve a vadgazdamérnöki: szemeszterenként 400 ezer forint az önköltség. A Budapesti Corvinus Egyetem vidékfeljesztési agrármérnöki szakán félévente 395 ezer forintot kell átutalni. 400 ezer forintba kerül a Kaposvári Egyetem angol nyelvű takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki képzése. A Miskolci Egyetemen az angol nyelvű olajmérnöki szak a legdrágább: félévenként 380 ezer forintot kell fizetni.
Az Eszterházy Károly Főiskola geográfus képzése 350 ezer forintba kerül, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a csillagász, a geográfus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban szakon szemeszterenként 400 ezer forintot kell fizetni.
A tanári mesterszakok 300-350 ezer forintba kerülnek, kivéve a zenetanári képzést, ahol 400 ezer forint egy félév. A Közép-európai Egyetem angol nyelvű filozófia, közgazdasági elemző, illetve történelem képzéséért pedig 1 567 500 forintot kell fizetni, félévente - igaz, az egyetemnek saját ösztöndíj-finanszírozási rendszere van, a hallgatók több mint kétharmada ösztöndíjat kap. A pótfelvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt olvashatjátok, a meghirdetett képzések listáját pedig itt találjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
