Térben és időben mindegyik témát el kellett helyezni, figyelni kellett a nyelvhelyességre és a megszerkesztettségre...
Térben és időben mindegyik témát el kellett helyezni, figyelni kellett a nyelvhelyességre és a megszerkesztettségre, tartani kellett a feladatokban megadott szempontokat, és használni kellett forrásokat, amelynek a megállapításait az esszébe is be kellett építeni – mondta az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.
A történelemtanár szerint a két egyetemes történelmi téma közül az ipari forradalom közelebb áll a diákokhoz, mint az invesztitúraharc, „később is tanulták, az ipari forradalom tizenegyedik évfolyamos tananyag, és általában a szóbeli tételsorban is szerepel”. „A megadott diagram alapján rá kellett jönni, hogy a szén a legfontosabb energiahordozó, és természetesen részletezni kellett, hogy a technikai újítások milyen hatással voltak a közlekedés fejlődésére” – magyarázta.
Magyar témájú esszék: a tatárjárás az egyik sláger?
Edényi László szerint a tatárjárás és IV. Béla uralkodása slágertéma, nagyon gyakran szerepel az érettségin, ezért a tatárjárás következényeiről szóló feladatot valószínűleg sok diák választotta, a megoldásban az atlasz is sokat segített. „Lényeges, hogy ennél a feladatnál nem kell felsorolni az összes politikai tényezőt, az összes eseményt, hanem azt kell leírni, hogy milyen betelepülő népek vannak, hogyan lett az ország népessége sokszínű” – magyarázta.
A szakranár szerint a dualizmus korának ipara sem nehéz téma, de ehhez tárgyi ismeretek kellenek, több olyan fogalom van, amelyet nem lehet kihagyni. „Le kellett írni, hogy az élelmiszeripari és a könnyűipar hogyan fejlődött ebben az időszakban, bele kellett fűzni a kiegyezés szerepét, mindezt nem lehet leolvasni a térképről” – mondta, hozzátéve: a Nagy Imréről szóló feladatot valószínűleg kevesen választották, „az órákon elsősorban az események sorrendisége kerül elő, nem pedig Nagy Imre gondolkodásának változása”.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
A hosszú esszéfeladatok közül a Kossuth programjáról szóló volt a legbiztosabb választás, sokszor előkerül az órákon, alaposan átveszik, „legfeljebb az jelenthetett problémát, hogy régebben tanulták”. A Hunyadi Mátyásról szóló feladatnál fontos volt, hogy a diákok a hivatalnoki kar, valamint az államháztartás átalakítására és az állandó hadsereg létesítésére koncentrálkanak, a feladat szövege leszűkítette ugyanis a témát.
„Ugyanezt nem lehet elmondani az utolsó, 20-as feladatról. Ez egy hatalmas téma, kicsit le kellett volna szűkíteni a témát, hiszen mindegyik társadalmi csoportnak meg kellett jelennie, a város és a falu életéről is rengeteget lehetett írni, ráadásul a paraszti életmódról nagyon pontos társadalomrajzok születtek abban az időszakban” – tette hozzá a szaktanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
