Térben és időben mindegyik témát el kellett helyezni, figyelni kellett a nyelvhelyességre és a megszerkesztettségre...
Térben és időben mindegyik témát el kellett helyezni, figyelni kellett a nyelvhelyességre és a megszerkesztettségre, tartani kellett a feladatokban megadott szempontokat, és használni kellett forrásokat, amelynek a megállapításait az esszébe is be kellett építeni – mondta az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.
A történelemtanár szerint a két egyetemes történelmi téma közül az ipari forradalom közelebb áll a diákokhoz, mint az invesztitúraharc, „később is tanulták, az ipari forradalom tizenegyedik évfolyamos tananyag, és általában a szóbeli tételsorban is szerepel”. „A megadott diagram alapján rá kellett jönni, hogy a szén a legfontosabb energiahordozó, és természetesen részletezni kellett, hogy a technikai újítások milyen hatással voltak a közlekedés fejlődésére” – magyarázta.
Magyar témájú esszék: a tatárjárás az egyik sláger?
Edényi László szerint a tatárjárás és IV. Béla uralkodása slágertéma, nagyon gyakran szerepel az érettségin, ezért a tatárjárás következényeiről szóló feladatot valószínűleg sok diák választotta, a megoldásban az atlasz is sokat segített. „Lényeges, hogy ennél a feladatnál nem kell felsorolni az összes politikai tényezőt, az összes eseményt, hanem azt kell leírni, hogy milyen betelepülő népek vannak, hogyan lett az ország népessége sokszínű” – magyarázta.
A szakranár szerint a dualizmus korának ipara sem nehéz téma, de ehhez tárgyi ismeretek kellenek, több olyan fogalom van, amelyet nem lehet kihagyni. „Le kellett írni, hogy az élelmiszeripari és a könnyűipar hogyan fejlődött ebben az időszakban, bele kellett fűzni a kiegyezés szerepét, mindezt nem lehet leolvasni a térképről” – mondta, hozzátéve: a Nagy Imréről szóló feladatot valószínűleg kevesen választották, „az órákon elsősorban az események sorrendisége kerül elő, nem pedig Nagy Imre gondolkodásának változása”.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
A hosszú esszéfeladatok közül a Kossuth programjáról szóló volt a legbiztosabb választás, sokszor előkerül az órákon, alaposan átveszik, „legfeljebb az jelenthetett problémát, hogy régebben tanulták”. A Hunyadi Mátyásról szóló feladatnál fontos volt, hogy a diákok a hivatalnoki kar, valamint az államháztartás átalakítására és az állandó hadsereg létesítésére koncentrálkanak, a feladat szövege leszűkítette ugyanis a témát.
„Ugyanezt nem lehet elmondani az utolsó, 20-as feladatról. Ez egy hatalmas téma, kicsit le kellett volna szűkíteni a témát, hiszen mindegyik társadalmi csoportnak meg kellett jelennie, a város és a falu életéről is rengeteget lehetett írni, ráadásul a paraszti életmódról nagyon pontos társadalomrajzok születtek abban az időszakban” – tette hozzá a szaktanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
