"Jó volt az idei feladatsor" - ilyen volt a középszintű fizikaérettségi

Milyen volt az idei középszintű fizikaérettségi? Melyik volt a legnehezebb feladat? Elég volt-e a diákoknak a 120 perc?

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

„Tematikailag nagyon jó volt az idei középszintű fizikaérettségi, lefedte a középiskolai tananyagot, mind a klasszikus, mind a modern fizikát, ezeknek az aránya is megfelelő volt” – mondta az eduline-nak Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, aki szerint a feladatsor nehézsége a középszintnek felelt meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem oktatója szerint a középszintű feladatsor megfelelően tesztelte a diákok tudását, a 120 perc nem volt bőre szabva, „de egy átlagos felkészültségű diák számára elég volt”. Pálfalvi László szerint egyedül a 13. feladaton gondolkodhattak sokat a diákok, „a fizikai anyag, amelyre rákérdez, nem nehéz, a vizsgázók azon gondolkodhattak el, hogy milyen egyéb alapfeltételezéseket használhatnak”.

A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt találjátok.

Az oktató szerint voltak olyan feladatok, amelyeket a függvénytáblázat használatával meg lehetett oldani, „de ez minden évben így szokott lenni, a függvénytáblázatból megválaszolható kérdések aránya jó volt”.

A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.

Az első rész  20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.