Milyen volt az idei középszintű fizikaérettségi? Melyik volt a legnehezebb feladat? Elég volt-e a diákoknak a 120 perc?
„Tematikailag nagyon jó volt az idei középszintű fizikaérettségi, lefedte a középiskolai tananyagot, mind a klasszikus, mind a modern fizikát, ezeknek az aránya is megfelelő volt” – mondta az eduline-nak Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, aki szerint a feladatsor nehézsége a középszintnek felelt meg.
Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.
A pécsi egyetem oktatója szerint a középszintű feladatsor megfelelően tesztelte a diákok tudását, a 120 perc nem volt bőre szabva, „de egy átlagos felkészültségű diák számára elég volt”. Pálfalvi László szerint egyedül a 13. feladaton gondolkodhattak sokat a diákok, „a fizikai anyag, amelyre rákérdez, nem nehéz, a vizsgázók azon gondolkodhattak el, hogy milyen egyéb alapfeltételezéseket használhatnak”.
A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt találjátok.
Az oktató szerint voltak olyan feladatok, amelyeket a függvénytáblázat használatával meg lehetett oldani, „de ez minden évben így szokott lenni, a függvénytáblázatból megválaszolható kérdések aránya jó volt”.
A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.
Az első rész 20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
