Milyen volt az idei középszintű fizikaérettségi? Melyik volt a legnehezebb feladat? Elég volt-e a diákoknak a 120 perc?
„Tematikailag nagyon jó volt az idei középszintű fizikaérettségi, lefedte a középiskolai tananyagot, mind a klasszikus, mind a modern fizikát, ezeknek az aránya is megfelelő volt” – mondta az eduline-nak Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, aki szerint a feladatsor nehézsége a középszintnek felelt meg.
Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.
A pécsi egyetem oktatója szerint a középszintű feladatsor megfelelően tesztelte a diákok tudását, a 120 perc nem volt bőre szabva, „de egy átlagos felkészültségű diák számára elég volt”. Pálfalvi László szerint egyedül a 13. feladaton gondolkodhattak sokat a diákok, „a fizikai anyag, amelyre rákérdez, nem nehéz, a vizsgázók azon gondolkodhattak el, hogy milyen egyéb alapfeltételezéseket használhatnak”.
A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt találjátok.
Az oktató szerint voltak olyan feladatok, amelyeket a függvénytáblázat használatával meg lehetett oldani, „de ez minden évben így szokott lenni, a függvénytáblázatból megválaszolható kérdések aránya jó volt”.
A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.
Az első rész 20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
