"Jó volt az idei feladatsor" - ilyen volt a középszintű fizikaérettségi

Milyen volt az idei középszintű fizikaérettségi? Melyik volt a legnehezebb feladat? Elég volt-e a diákoknak a 120 perc?

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

„Tematikailag nagyon jó volt az idei középszintű fizikaérettségi, lefedte a középiskolai tananyagot, mind a klasszikus, mind a modern fizikát, ezeknek az aránya is megfelelő volt” – mondta az eduline-nak Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, aki szerint a feladatsor nehézsége a középszintnek felelt meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem oktatója szerint a középszintű feladatsor megfelelően tesztelte a diákok tudását, a 120 perc nem volt bőre szabva, „de egy átlagos felkészültségű diák számára elég volt”. Pálfalvi László szerint egyedül a 13. feladaton gondolkodhattak sokat a diákok, „a fizikai anyag, amelyre rákérdez, nem nehéz, a vizsgázók azon gondolkodhattak el, hogy milyen egyéb alapfeltételezéseket használhatnak”.

A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt találjátok.

Az oktató szerint voltak olyan feladatok, amelyeket a függvénytáblázat használatával meg lehetett oldani, „de ez minden évben így szokott lenni, a függvénytáblázatból megválaszolható kérdések aránya jó volt”.

A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.

Az első rész  20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.