Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól. Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól már az alap- és osztatlan szakokra sem lehet majd bekerülni nyelvvizsga nélkül: erről itt olvashattok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átmeneti engedményt adott - 2016-ig ezért nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni mesterszakra.
2016-ban más változás is vár a felvételizőkre: az általános felvételi eljárástól tovább emelkedik a minimumponthatár. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek minimum 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell elérniük, különben egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be. Ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat fogadják el a felvételin.
Előbbibe bele lehet számolni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokat, az utóbbiba azonban csak az emelt szintűért járó pluszpontokat. Az osztott mesterképzéseken továbbra is 100 pontból ötvenet kell majd elérni. Mi vár a felvételizőkre a következő években? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
