2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk.
Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól. Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól már az alap- és osztatlan szakokra sem lehet majd bekerülni nyelvvizsga nélkül: erről itt olvashattok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átmeneti engedményt adott - 2016-ig ezért nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni mesterszakra.
2016-ban más változás is vár a felvételizőkre: az általános felvételi eljárástól tovább emelkedik a minimumponthatár. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek minimum 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell elérniük, különben egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be. Ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat fogadják el a felvételin.
Előbbibe bele lehet számolni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokat, az utóbbiba azonban csak az emelt szintűért járó pluszpontokat. Az osztott mesterképzéseken továbbra is 100 pontból ötvenet kell majd elérni. Mi vár a felvételizőkre a következő években? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
