Jön a szigor: jövőre minden mesterszakon kötelező lesz a nyelvvizsga

2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk.

  • Eduline
Túry Gergely

Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól. Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól már az alap- és osztatlan szakokra sem lehet majd bekerülni nyelvvizsga nélkül: erről itt olvashattok.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átmeneti engedményt adott - 2016-ig ezért nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni mesterszakra.

2016-ban más változás is vár a felvételizőkre: az általános felvételi eljárástól tovább emelkedik a minimumponthatár. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek minimum 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell elérniük, különben egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be. Ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat fogadják el a felvételin.

Előbbibe bele lehet számolni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokat, az utóbbiba azonban csak az emelt szintűért járó pluszpontokat. Az osztott mesterképzéseken továbbra is 100 pontból ötvenet kell majd elérni. Mi vár a felvételizőkre a következő években? Összefoglalónkat itt találjátok.

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.