2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk.
Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól. Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól már az alap- és osztatlan szakokra sem lehet majd bekerülni nyelvvizsga nélkül: erről itt olvashattok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átmeneti engedményt adott - 2016-ig ezért nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni mesterszakra.
2016-ban más változás is vár a felvételizőkre: az általános felvételi eljárástól tovább emelkedik a minimumponthatár. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek minimum 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell elérniük, különben egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be. Ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat fogadják el a felvételin.
Előbbibe bele lehet számolni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokat, az utóbbiba azonban csak az emelt szintűért járó pluszpontokat. Az osztott mesterképzéseken továbbra is 100 pontból ötvenet kell majd elérni. Mi vár a felvételizőkre a következő években? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
