Így húzzák a ponthatárokat: évtizedes algoritmus dönt a felvételizők sorsáról

Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd.

  • Eduline
Bonyolult algoritmus alapján határozzák meg a ponthatárokat

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre.

Ha az adott szakon már beteltek az állami ösztöndíjas helyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Minél több magas pontszámú felvételiző listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Ha például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök alapszakára utolsóként bejutó diák összpontszáma 375, akkor ez lesz a ponthatár.

A matekozás húzhatja keresztbe Hoffmannék tervét

Könnyen előfordulhat, hogy egyszerű matematikai okokból módosítani kell az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámain. A kormány januári döntése alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ösztöndíjas helyeket, ötven-ötven elsőévest vehetnek fel.

Problémát az jelenthet, ha több – tizenöt-húsz - diák ér el ugyanannyi pontot, akkor ugyanis lehetetlen lesz tartani a keretszámot. Például: ha negyven jelentkezőnek van 440-es vagy annál magasabb pontszáma, húsz felvételiző pedig 439 pontot gyűjtött, nem tudják majd hol meghúzni a ponthatárokat, mert vagy 40, vagy 60 fő kerülhetne be ugyanarra a képzésre.

Tizenöt éve számítógépen megy a ponthúzás
A ponthatárok meghatározására használt matematikai algoritmust több évtizede dolgozták ki, tizenöt éve azonban elektronikus formában történik a besorolás. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. Idén – az államilag finanszírozott keretszámok központi meghatározása miatt – nem kellett változtatni.

Ilyen esetben az Oktatási Hivatalnak kell döntenie, hogy a januárban bejelentett keretszámnál több vagy kevesebb hallgató felvételét engedélyezi.

Mindenki csak egy helyre

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A szoftver az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő.

Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be, a sorrenden július 10-ig változtathattatok.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.