Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd.
Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre.
Ha az adott szakon már beteltek az állami ösztöndíjas helyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Minél több magas pontszámú felvételiző listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Ha például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök alapszakára utolsóként bejutó diák összpontszáma 375, akkor ez lesz a ponthatár.
A matekozás húzhatja keresztbe Hoffmannék tervét
Könnyen előfordulhat, hogy egyszerű matematikai okokból módosítani kell az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámain. A kormány januári döntése alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ösztöndíjas helyeket, ötven-ötven elsőévest vehetnek fel.
Problémát az jelenthet, ha több – tizenöt-húsz - diák ér el ugyanannyi pontot, akkor ugyanis lehetetlen lesz tartani a keretszámot. Például: ha negyven jelentkezőnek van 440-es vagy annál magasabb pontszáma, húsz felvételiző pedig 439 pontot gyűjtött, nem tudják majd hol meghúzni a ponthatárokat, mert vagy 40, vagy 60 fő kerülhetne be ugyanarra a képzésre.
| Tizenöt éve számítógépen megy a ponthúzás |
| A ponthatárok meghatározására használt matematikai algoritmust több évtizede dolgozták ki, tizenöt éve azonban elektronikus formában történik a besorolás. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. Idén – az államilag finanszírozott keretszámok központi meghatározása miatt – nem kellett változtatni. |
Ilyen esetben az Oktatási Hivatalnak kell döntenie, hogy a januárban bejelentett keretszámnál több vagy kevesebb hallgató felvételét engedélyezi.
Mindenki csak egy helyre
Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A szoftver az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő.
Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be, a sorrenden július 10-ig változtathattatok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
