Így húzzák a ponthatárokat: évtizedes algoritmus dönt a felvételizők sorsáról

Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd.

  • Eduline
Bonyolult algoritmus alapján határozzák meg a ponthatárokat

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre.

Ha az adott szakon már beteltek az állami ösztöndíjas helyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Minél több magas pontszámú felvételiző listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Ha például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök alapszakára utolsóként bejutó diák összpontszáma 375, akkor ez lesz a ponthatár.

A matekozás húzhatja keresztbe Hoffmannék tervét

Könnyen előfordulhat, hogy egyszerű matematikai okokból módosítani kell az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámain. A kormány januári döntése alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ösztöndíjas helyeket, ötven-ötven elsőévest vehetnek fel.

Problémát az jelenthet, ha több – tizenöt-húsz - diák ér el ugyanannyi pontot, akkor ugyanis lehetetlen lesz tartani a keretszámot. Például: ha negyven jelentkezőnek van 440-es vagy annál magasabb pontszáma, húsz felvételiző pedig 439 pontot gyűjtött, nem tudják majd hol meghúzni a ponthatárokat, mert vagy 40, vagy 60 fő kerülhetne be ugyanarra a képzésre.

Tizenöt éve számítógépen megy a ponthúzás
A ponthatárok meghatározására használt matematikai algoritmust több évtizede dolgozták ki, tizenöt éve azonban elektronikus formában történik a besorolás. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. Idén – az államilag finanszírozott keretszámok központi meghatározása miatt – nem kellett változtatni.

Ilyen esetben az Oktatási Hivatalnak kell döntenie, hogy a januárban bejelentett keretszámnál több vagy kevesebb hallgató felvételét engedélyezi.

Mindenki csak egy helyre

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A szoftver az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő.

Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be, a sorrenden július 10-ig változtathattatok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.