Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd.
Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre.
Ha az adott szakon már beteltek az állami ösztöndíjas helyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Minél több magas pontszámú felvételiző listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Ha például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök alapszakára utolsóként bejutó diák összpontszáma 375, akkor ez lesz a ponthatár.
A matekozás húzhatja keresztbe Hoffmannék tervét
Könnyen előfordulhat, hogy egyszerű matematikai okokból módosítani kell az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámain. A kormány januári döntése alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ösztöndíjas helyeket, ötven-ötven elsőévest vehetnek fel.
Problémát az jelenthet, ha több – tizenöt-húsz - diák ér el ugyanannyi pontot, akkor ugyanis lehetetlen lesz tartani a keretszámot. Például: ha negyven jelentkezőnek van 440-es vagy annál magasabb pontszáma, húsz felvételiző pedig 439 pontot gyűjtött, nem tudják majd hol meghúzni a ponthatárokat, mert vagy 40, vagy 60 fő kerülhetne be ugyanarra a képzésre.
| Tizenöt éve számítógépen megy a ponthúzás |
| A ponthatárok meghatározására használt matematikai algoritmust több évtizede dolgozták ki, tizenöt éve azonban elektronikus formában történik a besorolás. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. Idén – az államilag finanszírozott keretszámok központi meghatározása miatt – nem kellett változtatni. |
Ilyen esetben az Oktatási Hivatalnak kell döntenie, hogy a januárban bejelentett keretszámnál több vagy kevesebb hallgató felvételét engedélyezi.
Mindenki csak egy helyre
Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A szoftver az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő.
Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be, a sorrenden július 10-ig változtathattatok.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
