Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Megjelent az idei felvételi statisztikáiról készült gyorsjelentés, mi pedig megnéztük, mely szakokra vették fel a legtöbb diákot idén.

Idén a jogász szak nyert, annak ellenére, hogy nem erre jelentkeztek a legtöbben. Az egész felvételi eljárásban - ebben már a pótfelvételi adatai is szerepelnek - 2435 új hallgatóval bővültek az egyetemek jogi karai.
Bár a legnépszerűbb szak idén is a gazdálkodási és menedzsment volt, a közel 7 ezer jelentkezőből mindössze 1737 jutott be. Sok ember vettek még fel gépészmérnöknek, illetve mérnökinformatikusnak.
A legtöbb új hallgatót az ELTE fogadja, 8278 elsőévese lesz az egyetemnek. A Debreceni Egyetemre 6278-cal járnak majd többen, ahogy a Szegedi Tudományegyetemre is majdnem ennyien nyertek felvételt.
A karonkénti sorrendet a Corvinus vezeti, Gazdálkodástudományi Karára 2279 hallgatót vettek fel. A második a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.