Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
A felvételi nemcsak a pontokról szól – az is számít, honnan és hogyan intézed a jelentkezést. A Felvi arra figyelmeztet, hogy érdemes odafigyelni az online biztonságra, amikor belépsz az E-felvételibe.
A Felvi oldala alapszabályként emeli ki, hogy ne használjatok nyilvános wifi hálózatot (például gyorsétteremben, pályaudvaron), amikor személyes adatokat adtok meg vagy dokumentumokat töltetek fel, ugyanis ezek a hálózatok nem biztonságosak.
Bár az E-felvételi mobilra is optimalizált, nem ajánlott telefonról intézni a jelentkezést. Egy kisebb képernyőn könnyű átsiklani fontos részletek felett, és nem biztos, hogy mindent jól látsz.
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
Ha nincs lehetőségetek otthon, suliban vagy a munkahelyen elvégezni az ügyintézést, akkor is próbáljatok biztonságos megoldást választani: használjátok a saját eszközeiteket és mobilnetet.
A dokumentumok feltöltéséhez viszont mindenképp stabil internetkapcsolat kell, különben előfordulhat, hogy a feltöltés nem sikerül. Feltöltés után mindig ellenőrizzétek, hogy a fájlok valóban megjelentek-e a rendszerben.
Röviden a legfontosabbak a Felvi szerint:
csak biztonságos (otthoni, iskolai, munkahelyi) hálózatról lépjetek be az E-felvételibe,
lehetőleg ne telefonról, hanem nagyobb képernyőn intézzétek a jelentkezést és a dokumentumfeltöltést,
mobilról követhetitek az ügyintézés állapotát, de csak saját eszközről és saját mobilnetről, soha ne nyilvános wifin.
Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
50, 78 vagy éppenséggel 100 pont – ilyen és ehhez hasonló pontokkal hívják be szóbelizni a negyedikeseket, hatodikosokat és nyolcadikosokat a gimnáziumokba. Mutatjuk a részletes listát.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
Viszont az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.