Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
Február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre az E-felvételin keresztül.
A Felvi közzétette friss tájékoztatását arról, hogy mostantól a kiegészített, pontosított formában olvasható a felvételi tájékoztató.
A hivatalos kiegészítés egybeszerkesztett változatát itt tudjátok megtekinteni.
Az új meghirdetéseken felül a tájékoztató szövegébe beépültek azok a változások, pontosítások is, amelyek jogszabályváltozás miatt, illetve az ellenőrzés során felfedezett hiányosságok, hibák, vagy intézményi jelzések következtében javultak. Érdemes tehát újra átnézni a Tájékoztató érintett fejezeteit – írj a Felvi.
Jó hír a felvételizőknek: az állami ösztöndíjas férőhelyek száma idén szinte minden egyetemen emelkedett. Ez jelentős változás a múlt évhez képest, amikor több intézmény akár több ezerrel is csökkentette az állami helyek számát.
A jelentkezés ingyenes, ha 3 szakra (állami ösztöndíjas, önköltséges formában) jelentkezik valaki. Amennyiben ezen túl további képzéseket szeretne megjelölni (legfeljebb még 3 helyet lehet), akkor kiegészítő eljárási díjat kell fizetnie.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
