„Az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját” - interjú a MOME megbízott rektorával

HVG: A felvételi folyamat része egy gyakorlati vizsga is. Itt milyen feladatokra, kihívásokra számíthatnak a jelentkezők?

K. Cs.: A MOME-n a felvételi eljárásban nincsenek hozott pontszámok; az összes pont kizárólag a felvételi folyamat során szerezhető meg. Nagyon sok szakunkon sokszoros a túljelentkezés, ezért szükséges egy többlépcsős felvételi eljárás. Az első lépés általában egy portfólió beadása, amiben a felvételiző az adott, szakhoz kötődő témában összeállítja a saját magát, illetve munkáit bemutató anyagokat. Ebből van egy előszelekció, a továbbjutóknak a következő körös feladatokat már az egyetemen kell élőben elkészíteniük.

Megszerzik az ehhez szükséges tudást a közoktatásban?

A közoktatás - jellegéből adódóan - nem készít fel közvetlenül a művészeti egyetemi tanulmányokra. Áttételesen persze igen, hiszen az általános műveltség, a világra való nyitottság, a fogékonyság és a kíváncsiság mind fontos alap, ezek a készségek és ismeretek később is meghatározók lehetnek. Ugyanakkor a konkrét, szakmai jellegű tudás vagy a szűkebben vett művészeti gyakorlat hiányzik a legtöbb középiskolai képzésből. Úgy szoktam szemléltetni: képzeljük el, hogy valaki irodalom szakra szeretne jelentkezni, de olyan gimnáziumba járt, ahol sem irodalom-, sem nyelvtanórák nincsenek. Nyilván nehéz helyzet, hiszen hogyan is lehet így felkészülni? A MOME is hasonló helyzetben van ebből a szempontból: a képző- és iparművészeti szakgimnáziumok kivételével az oktatásban nincs direkt felkészítés az ilyen jellegű továbbtanulásra. Erre a hiányra reagálva hoztuk létre évekkel ezelőtt a PreMomet, a felvételi előkészítő tanfolyamainkat. Összességében viszont mi azt vizsgáljuk, hogy azok a készségek és az a tudás, amire a későbbiekben szükség lesz, kikben vannak meg magasabb szinten.  

Ennek tudatában mikor érdemes elkezdeni a felkészülést a gyakorlati felvételire, és hogyan lehet a leghatékonyabban készülni rá?

Annak, aki általános és nem művészeti középiskolába jár, érdemes valamilyen egyéni utat keresni a felkészülésre. Országosan vannak erre szakosodott rajziskolák, művészeti felvételi előkészítők, de egy rajztanár vagy művész is tud segíteni a felkészülésben, ha ismeri a felvételi eljárást, követelményrendszert. Egyedül, teljesen autodidakta módon nehéz felkészülni, bár ez sem lehetetlen. Minél hosszabb a felkészülési időszak, annál jobb. Általában azt szoktuk mondani, hogy egy év a minimum. Két év lenne az optimális szerintem, ami alatt nem kell hozzá extrém erőfeszítés, csak átlagos, de vannak, akik ennél is hosszabban, nyugodt tempóban készülnek.

Milyen előzetes tudást, készségeket vagy képzettséget várnak el a felvételizőktől?

A felvételi követelmények szakonként eltérnek, ezért fontos, hogy a diákokat segítő mentorok is tisztában legyenek velük. Az egyetem ezekről rendszeresen tájékoztat a Felvi felületén, a nyílt napokon, és egyes szakok külön felvételi feladatgyűjteményt is kiadnak. Általánosan elmondható, hogy a rajztudás és a vizuális kifejezőkészség továbbra is alapvető, bár a digitalizációval ezek szerepe szakonként változik. Vannak területek, ahol a klasszikus mintázás, anyagmegmunkálás a fontos, máshol inkább a kreatív gondolkodás, a koncepcióalkotás és a technológiai érzék. Egyes szakokon a digitális előképzettség is elvárás, másutt csak előnyt jelent. Összességében az egyetem azokat a készségeket keresi, amelyek a későbbi tanulmányok és a szakmai siker alapját adják: nyitottságot a világra, a művészetek és a társadalmi kérdések iránti érzékenységet, valamint a kísérletező, alkotó szemléletet. A felvételizőket mindig a saját területük szakértői vizsgáztatják, szakonként vagy szakcsoportonként szervezett bizottságokban.

Mi az, amit a felvételi során leginkább keresnek egy jelentkezőben?

Bár itt is függ az adott szaktól, szerintem a legfontosabb az ambíció, a világ megértésére vagy akár megváltoztatására való törekvés és nyitottság. Emellett egyes szakokon az is pozitívan hathat, ha már bizonyos dolgokat, technikákat ismer a felvételiző. Például jó, ha a képalkotó szakokon már van valamennyi digitális előképzettsége mondjuk az animációban, vagy a textil-divat területen valamennyi anyag- és eszközismerete.

Van-e olyan gyakori hiba, amit a jelentkezők elkövetnek a portfóliójukban vagy a vizsgán?

Nem szerencsés, ha valakin azt érezzük, hogy túlságosan szabálykövető. Ez lehet értékes tulajdonság például klasszikusabb pályákon, de a művészeti területeken inkább az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját. A túlzott tökéletességre törekvés vagy a kísérletező szellem hiánya sem előnyös, ahogy az sem, ha valaki kizárólag a technikai tudásra épít. A technikai felkészültség természetesen fontos alap, de önmagában kevés: szükség van mögötte egy személyes kifejezési szándékra, a társadalmi kérdések iránti érzékenységre is. Aki túlságosan általános, „univerzális” képet mutat, vagy elrejti a személyiségét, az itt nem előnyös.

MOME campus

Milyen álláspontot képvisel az egyetem a mesterséges intelligencia által létrehozott művészeti alkotásokkal kapcsolatban?

Az AI még új jelenség az egyetemi világban is – ahogy mindannyiunk életében. A MOME jelenleg dolgozik az erre vonatkozó hivatalos irányelvein, amelyek meghatározzák, milyen keretek között használható felelősen a mesterséges intelligencia. Az egyetem alapállása nem tiltó, az AI-t elkerülhetetlennek és hasznosnak tartja, hiszen a mindennapjaink részévé válik. Ugyanakkor elvárás, hogy aki AI-t használ, ezt átlátható módon jelezze, hivatkozzon rá, és ne olvassza teljesen a saját munkájába. Jelenleg abban a korszakban vagyunk, amikor különösen fontos megmutatni, milyen mértékben és hogyan vettük igénybe a mesterséges intelligenciát egy alkotás vagy projekt során. A felvételizőktől is ezt várjuk el; bizonyos szakokon nem probléma, ha AI-t használnak, de tudniuk kell bemutatni, miben és milyen módon segítette a munkájukat.

Milyen lehetőségek állnak a friss diplomások előtt, és mennyire könnyen találnak munkát a végzettek?

Vannak olyan szakok, amelyek iránt továbbra is nagy az érdeklődés, mégis nehezebb bennük elhelyezkedni, mert az iparág – legalábbis Magyarországon – meggyengült vagy szinte eltűnt, de a saját márkák és brandek létrehozására sokak által gyakorolt feloldása ennek a helyzetnek. Ennek ellenére az itt megszerezhető tudás rendkívül értékes. A kézművesség például reneszánszát éli. Bár nem könnyű belőle megélni, sok területen kínál lehetőséget, itthon és külföldön egyaránt. Másik jó példa az autótervezés is. Magyarországon ugyan sok autót gyártanak, a tervezés nem nálunk történik. Ugyanakkor számos magyar tervező dolgozik nemzetközi márkák dizájncsapataiban, sőt, gyakran vezető pozíciókban.

A MOME hallgatói olyan általános tervezői készségeket sajátítanak el, amelyekkel a szomszédos területeken is megállják a helyüket. Ez a fajta tudás egyre keresettebb, hiszen a minket körülvevő világban minden tervezettség és vizuális gondolkodás eredménye. Vannak területek, amelyek robbanásszerűen fejlődnek és rengeteg kreatív szakembert képesek befogadni – elég, ha az animációra vagy a számítógépes játékok világára gondolunk, ahol hatalmas igény van grafikai, animációs és médiatudásra. Vannak persze hagyományosabb, „szerelemprojektnek” számító irányok is, ahol nehezebb megtalálni az érvényesülés útját – de ott sem lehetetlen.

Melyek jelenleg az egyetem legnépszerűbb szakjai, képzései?

Ilyennek számít például a textil alapképzésünk, az animáció BA és a tervezőgrafika BA szak is – ezek évek óta a legnépszerűbbek közé tartoznak. A design- és művészetmenedzsment mesterképzésünk is rendkívül népszerű, és a hagyományos tárgyalkotó szakokon is bőven van utánpótlás. Nem okoz tehát gondot, hogy a rendelkezésre álló helyeket tehetséges hallgatókkal töltsük fel.

Miért lehet előnyös a hallgatók számára, ha az alapképzés után a mesterképzést is elvégzik, még akkor is, ha már az alapdiplomával is szakmát szereznek?

BA-szinten az alaptudások elsajátítása és a szakmai alapozás a fő cél, míg mesterszinten a hallgatók már valós kutatásokhoz és társadalmi problémákhoz kapcsolódó projekteken dolgoznak. A mesterképzés így sokkal gyakorlatiasabb, ugyanakkor magas szintű elméleti tudást is igényel. Vannak szakok, ahol a mesterképzés szinte kötelező. Például az építészképzés esetében a szak sajátosságai miatt mindenkinek ötéves képzésben kell részt vennie ahhoz, hogy a megfelelő készségeket elsajátítsa, és végül jogosultsággal bíró építésszé válhasson. Az animáció MA program keretében pedig a hallgatók elkészíthetik első saját alkotói filmjüket, ami rendkívül vonzó és egyedülálló lehetőség számukra. Emellett kisebb, de fontos csoportot képeznek azok, akik tudatosan akadémiai vagy kutatói pályára készülnek. Számukra a mesterképzés elvégzése nélkülözhetetlen, hiszen a doktori iskolákba csak mesterfokozattal lehet bekerülni, így a mesterképzés egy hosszú, akár élethosszig tartó tanulási-kutatói-alkotói pálya fontos közbülső lépcsője.

A következő tanévben hat mesterszak indul angol nyelven. Milyen előnyöket vagy plusz lehetőségeket nyújt ez a diákok számára?

Ez a kezdeményezés még pilot jelleggel működik, az utóbbi három évben évente két képzést alakítottunk át angol nyelvűre, célunk pedig az volt, hogy az egyetem nemzetközibbé váljon. A legfontosabb, hogy hallgatóink ne csak Magyarországon, hanem a nemzetközi környezetben is otthonosan mozogjanak, értsék a szakmájukhoz kapcsolódó nyelvet és diskurzusokat.

Az utóbbi időben sokat szerepelt az egyetem a hírekben a rektori váltás és a hallgatói megmozdulások kapcsán. Mit üzenne azoknak a leendő hallgatóknak, akik emiatt bizonytalanok abban, hogy jelentkezzenek-e a MOME-ra?

Az elmúlt év történései a MOME-n nem egyediek. Az egyetem időről időre szembenéz önmagával és a világgal, mert folyamatosan törekszik a megújulásra. Jelenleg is egy ilyen, a fejlődés és önreflexió sorába illeszthető folyamat zajlik. Mindez azonban nincs hatással az oktatás minőségére. Az előző szemesztert a hallgatók nagyon jó színvonalon tudták elvégezni és lezárni, a diplomafolyamatok a megszokott módon zajlottak le, és a hallgatók minden lehetőséget megkaptak, ugyanúgy, mint egy átlagos évben. Az oktatás standard folyamatait, amelyeken a hallgatók keresztülmennek, ezek az események nem befolyásolták. Természetesen az egyetem kulturális és közösségi életére hatást gyakorolt, hiszen ez a helyzet egyfajta különleges izgalmat és kihívást jelentett.

A mostani szemeszter is gördülékenyen elindult, ha úgy tetszik, erre az időszakra később úgy lehet majd visszaemlékezni, mint egy különleges „történelmi pillanatra”, ami életre szóló élmény és emlék, speciális tapasztalatokkal és tanulságokkal. Ráadásul az októberi nyílt napunkra rekordszámú érdeklődő látogatott el, az egyetem idén is elképesztően népszerű a középiskolások körében. Úgyhogy én biztatok mindenkit, a jelentkezésre. A MOME biztosan nyújtja azt, amit máskor is, sőt kicsit többet is. Ez az időszak lehetőséget ad annak megtapasztalására, hogy milyen az, amikor egy nagy szervezet a társadalmi kihívásokat nem csupán kívülről érzékeli, hanem a saját működésében is monitorozza és alakítja a problémákat és megoldásokat.

Tarolt az ELTE a THE képzésterületi rangsorában – mutatjuk a teljes listát

Megjelentek a Times Higher Education részrangsorai, amelyek nem az intézmények összteljesítményét vizsgálják, hanem azt, hogy az egyes egyetemek mely tudományágakban számítanak igazán erősnek. Mutatjuk, hogy szerepeltek a magyar egyetemek.